Ennek határideje október 15., vagyis alig két héten belül a közös pénzt használó uniós országoknak kivétel nélkül be kell mutatniuk tervezett jövő évi költségvetéseik vázlatát Brüsszelnek. Ennek kapcsán a bizottság név nélkül nyilatkozó szakértői, szakpolitikusai nyilatkoztak újságíróknak arról, hogyan is működik majd az új, szigorúbb ellenőrzési mechanizmus a gyakorlatban.
Az egyik bizottsági forrás fontosnak tartotta leszögezni, hogy míg az eddigi gazdaságpolitikai eszközök az összes uniós tagállamra vonatkoztak, addig ez csak az eurózóna tagállamait érinti.
"Ha az egyik állam adóssága vagy deficitje hirtelen megugrik, az az egész valutauniónak gondot okozhat, ezért szigorúbb ellenőrzésre van szükség" - indokolta az új szabályok szükségességét a névtelenséget kérő tisztviselő. "Azt kell megérteni, hogy a fiskális politika nem belügy, mert amit az egyik tagállam csinál a költségvetésével, az a többi országra is hatással van" - tette hozzá a szakpolitikus.
Nincs is vétó
A tisztviselő kiemelte, hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a jogszabálycsomag nem ad vétójogot a bizottságnak a tagállamok költségvetései felett. A bizottság mindössze azt kérheti, hogy a tagállam adjon be új költségvetés-vázlatot. Erre két hete van, miután kézhez kapta az adott ország terveit, és csak akkor teheti meg, ha abban olyasmi szerepel, ami minden kétséget kizáróan sértené az uniós szabályokat, például hirtelen megugró, sokszoros, határérték feletti államháztartási hiány vagy államadósság.
Arról viszont már Brüsszel semmit sem mondhat - mutatott rá a tisztviselő - hogy az újratervezett költségvetés-vázlatnak mit kell tartalmaznia. A szakértő azt is elmondta, hogy amit a tagállamoknak el kell juttatniuk Brüsszelbe, annak a makrogazdasági célokat és az azok eléréséhez felhasználni kívánt eszközök, alkalmazni kívánt szakpolitikai intézkedések részletes felsorolását kell tartalmaznia, továbbá azt, hogy az adott ország milyen feltételezésekre építi a számait. Korábban jellemző volt a túlzott optimizmus ezen a téren - mutatott rá a brüsszeli gazdaságpolitikai szakember.
A forrás arra is rámutatott, hogy Brüsszel legkésőbb november 15-ig véleményt alkot a költségvetési tervekről, és összesíti is az adatokat, hogy összképet is tudjon mutatni az eurózóna fiskális helyzetének állásáról. Kifejtette továbbá, hogy egy-egy ország teljesítményét attól függően ítélik majd meg, hogy folyik-e túlzottdeficit-eljárás (EDP) az adott tagállam ellen. Ha nem, akkor a mérce az országgal szemben a strukturális hiány tekintetében megfogalmazott úgynevezett középtávú cél lesz, és ahhoz mérten minősítik majd a költségvetési terveket, hogy az ország várhatóan eléri-e általuk a kitűzött határidőig azt a célt.
A túlzottdeficit-eljárás alatt álló országok esetében a pénzügyminiszterek tanácsa által meghatározott feltételek, határidők és célok képezik majd a mércét. Ezen túl például az EDP alatt álló államoknak rendszeresen hathavonta jelenteniük kell, hogy hogy állnak az előírt célok teljesítésével, ha már kicsúsztak a határidőből, akkor pedig még sűrűbben, háromhavonta.
Az EDP alatt álló tagországok esetében a bizottság három lehetőség közül választhat. Pozitív értékelést ad, ha megfelelőnek találja az elért eredményeket és az alkalmazott intézkedéseket; határidő-hosszabbítást javasolhat, ha az ország ugyan megfelelő intézkedéseket hozott, de külső okok miatt mégsem tudta elérni a számára meghatározott célokat. Negatív értékelést adhat, ha egy ország nem éri el a célt, és ez neki felróható okból történt, mert nem hozott megfelelő intézkedéseket. Ez az eset, amelyben Brüsszel az eurózóna tagállamait a GDP 0,2 százalékát kitevő bírsággal sújthatja, és további intézkedéseket követelhet.
A szakértő azt is hangsúlyozta, hogy a jövőben nem elég rövid távú intézkedésekkel hirtelen nominálisan 3 százalék alá szorítani a deficitet, hogy egy ország kikerüljön az EDP-ből, hanem azt is vizsgálni fogják, hogy ezek az intézkedések középtávon is szavatolják-e a deficitcél tarthatóságát.
A név nélkül nyilatkozó bizottsági tisztviselő a "two pack" lényegét úgy foglalta össze, hogy az új szabályok világos ütemtervet állítanak, fel, hogy mikor és kinek mit kell tennie ebben az ellenőrzési procedúrában, ráadásul a folyamat egésze teljesen nyilvános és átlátható, ami kifejezetten az egyik célja volt azoknak, akik az új szabályrendszer kereteit kialakították.
mfor.hu
