Csütörtökön délelőtt tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal az idei évre vonatkozó terméseredményeket a kalászos gabonákra vonatkozóan. A búza termésmennyiségéről már korábban is lehetett információkat hallani a különböző szakmai szervezetektől és szakemberektől, így már nagy meglepetést nem okozott, hogy bár a búza vetésterülete 9 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, mégis 3 százalékkal kevesebb termést takarítottak be róla, mint 2011-ben.
2012-ben 1063 ezer hektáron termesztettek búzát, ahonnan a 3740 hektáronkénti kilogrammal 3,9 millió tonna búzát sikerült betakarítani idén. A termés csökkenése az idei aszállyal magyarázható, mely a kukoricával szemben a búzát csak kismértékben károsította. A 2011-es 4200 kilogramm/hektár termésátlag 12 százalékkal volt jobb a mostaninál.
Nagy baj azonban nincsen, hiszen ez a mennyiség elméletileg elegendő arra, hogy a belföldi igényeket fedezze. Az éves élelmezési célú felhasználás ugyanis 1,2 millió tonna körül mozog, takarmányozási céllal 0,9-1 millió tonnát használnak fel. Tehát nagyjából 2,2 millió tonnát köt le az élelmiszeripar és az állattenyésztés. A fennmaradó mennyiségből történnek a külföldi kiszállítások, mely talán az egyik legtöbb problémát okozza.
Ráadásul, ahogy azt az mfor.hu kérdésére korábban Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára elmondta, jelenleg nem tudni, hogy a kereskedők gabonakiszállításai a megszokott, normális mederben zajlanak-e, vagy a környező országok megnövekedett keresletét próbálják-e kielégíteni, természetesen a hazai piacokon kialakultnál magasabb árak mellett. A gabontermelők egyébként pont a külföldi magasabb árak miatt általánosságban is a kiszállításokat részesítik előnyben, így a belföldi ellátás kerülhet veszélybe. Mivel azonban a malmok csak 1-2 hónapra előre táraznak be, elképzelhető, hogy majd csak jövő év elején derül ki: nincs a hazai igények fedezésére elegendő búza. Így pedig importálni kell az alapanyagot, ami szintén megdobja a hazai árakat.
A vilászintű aszály miatt a gabonafélék tőzsdei jegyzésára a másfélszeresére emelkedett, így nálunk is 40-50 százalékos emelkedés következett be, hiszen a tavalyi 45-50 ezer forintos tonnánkénti ár most 65-70 ezer forintra nőtt.
A tavalyinál jobb termést egyébként csak a zab esetében tudtak realizálni a termelők. A KSH jelentése szerint a zab esetében a 2011. évinél 1 százalékkal kisebb szántóföldi területről (53 ezer hektár) összesen 140 ezer tonnát, az előző évinél 9 százalékkal több termést takarítottak be; az átlagos hozam (2660 kg/ha) 10 százalékkal emelkedett.
Rozsot ebben az évben 35 ezer hektáron, a tavalyinál 7 százalékkal nagyobb területen termeltek. A 78 ezer tonnás termés a 2011. évihez képest 4 százalékkal emelkedett, miközben a termésátlag (2240 kg/ha) 3 százalékkal csökkent. Árpából az előző évinél 6 százalékkal nagyobb betakarított területen (276 ezer hektár), 5 százalékkal alacsonyabb termésátlag (3610 kg/ha) mellett lényegében a tavalyival azonos mennyiségű termést takarítottak be (996 ezer tonna). Őszi árpából 5 százalékkal több, tavaszi árpából 6 százalékkal kevesebb termett, mint 2011-ben. A tritikálé (a búza és a rozs kereszteéűzéséből létrehozott takarmányféle) betakarított területe 111 ezer hektár volt, ami 11 százalékkal meghaladta az előző évit. A learatott termés mennyisége 347 ezer tonna volt, közel azonos az előző évivel, a termésátlag (3110 kg/ha) 10 százalékos csökkenése mellett.
Székely Sarolta
mfor.hu
