Szabó László a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség által szervezett, Európa hajtóereje a gépipar című konferencián kijelentette: a magyar kormánynak törekednie kell arra, hogy jobb legyen a kommunikáció, ugyanakkor a magyar gazdasági sikereket a külföldi befektetők és a nemzetközi sajtó is elismeri.
Kifejtette: a tárca fő feladata, hogy bővítse a magyar kis- és közepes vállalkozások exportlehetőségeit, hogy ezzel is új munkahelyek jöjjenek létre Magyarországon. Elmondta: a kkv-k kivitelének ösztönzését szolgálja az az országos kampány is, amely november 27-én indul Exportra fel! címmel.
Szabó László kifejtette: a magyar egy rendkívül nyitott gazdaság, amelyben az export a teljes hazai össztermék 90 százalékát teszi ki. Ugyanakkor a teljes exportnak csak 15 százalékát adják a magyar kkv-k, vagyis az ország függ a multinacionális cégektől. Ezért kell növelni a magyar kkv-k exportteljesítményét, elő kell segíteni, hogy önállóan képesek legyenek megjelenni a külpiacokon; a cél, hogy néhány éven belül legyen 12 ezer exportképes magyar kis és közepes vállalat - mondta.
Hozzáfűzte: ennek elérését segíti a külgazdasági minisztérium három nagy háttérintézménye: a HIPA befektetésösztönző ügynökség, a magyar kereskedőházak - amelyek a magyar kkv-k útját egyengetik külföldön, és az év végére 25, egy év múlva nagyjából 50 lesz belőlük a világ számos pontján -, valamint a magyar vállalkozások exportügyleteit segítő Eximbank, amelynek a közeljövőben kilenc magyarországi városban nyílik fiókja.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára előadásában kiemelte: a magyar fejlesztéspolitika két fő célja az ipari termelés megerősítése és az, hogy 2020-ra legyen ötmillió munkavállaló Magyarországon úgy, hogy közülük minél kevesebben kapják az államtól a fizetést. Jelenleg Magyarországon 4,1 millió adófizető van, közülük egymilliónak a megélhetése függ közvetlenül vagy közvetve az államtól - jegyezte meg.
A helyettes államtitkár elmondta, ezekben a hetekben-hónapokban születnek meg a döntések a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusban elkölthető nagyjából 12 ezer milliárd forint felhasználásáról, ami 7 évre meghatározza a fejlesztések irányát.
Elsősorban a kis és közepes vállalkozásokat kell segíteni a fejlesztéspolitikai forrásokkal, mert az összes magyarországi foglalkoztatott 70 százaléka kkv-nál dolgozik - tette hozzá.
Tájékoztatása szerint kiemelt figyelmet kap a kutatás-fejlesztés és az innováció; elsősorban az innovatív cégeknek kell forrást juttatni, és a kormány szeretné a hazai össztermék (GDP) 1,8 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítani. Megkülönböztetett figyelmet élvez még a fejlesztési célterületek között az energetika - ezen belül az egyoldalú energiafüggőség csökkentése és a megújuló energiaforrások arányának növelése -, az infrastruktúra - a szélessávú internet terjesztése és az elektronikus ügyintézés általánossá tétele -, valamint a turizmus.
Hangsúlyozta: a turizmus a GDP 10 százalékát adja, és csaknem 200 ezer család megélhetését biztosítja, ezért a kormány nagy sikere, hogy elérte Brüsszelnél, e területre is fordíthasson fejlesztési forrásokat - mondta a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.
Csepreghy Nándor megjegyezte, a kormány szeretné, ha a magyar vállalkozások nem életfenntartó juttatásként tekintenének az európai uniós forrásokra, hanem egy olyan eszköznek tartanák, amellyel csökkenthető a régebbi tagországokkal szemben meglévő versenyképességi hátrány.
MTI
