Orbáni elkendőzés címmel közölt jegyzetet a bejelentésekről a liberális Der Standard. Orbán Viktor politikai szempontból ügyes sakkhúzást hajtott végre szerdai beszédével: a megszorítási és takarékossági politika végét ígérte, s azt hogy többé nem az állampolgárok viselik a válság terheit, hanem a multinacionális cégek. "Amit a miniszterelnök nem mondott, az az, hogy elődjének egyetlen intézkedését sem vonja vissza". Nem változott "a kapitalisták mumusává", hanem az előző évek takarékossági politikájának előnyeit élvezi. Az emberek számára kevés dolog változik - vélekedett a szerző, András Szigetvari.
A miniszterelnök számítása eddig bevált, az ország a jelek szerint elégedett a Fidesszel. "De örökké nem működik ez az elkendőzési stratégia. Az emberek egyszer elkezdik követelni részüket a gazdasági növekedésből" - írta a Der Standard.
Az osztrák helyzettel vetette össze a magyarországit a Wirtschaftsblatt című gazdasági napilap vezércikke. A szerző szerint az osztrák politika számára nem követendő példa az "adópöröly".
Populista szempontból hasznos és rövid távon biztos előnyt jelent a választói megítélésben, hogy a bankok után a konszerneket is kasszához szólítják Magyarországon - vélekedett a lap munkatársa, Esther Mitterstieler.
Ami az osztrák és a magyar helyzetet összeköti, az "a választás - adó-képlet": a választások előtt a politikusok alig tudják lebetűzni az "adó" szót, utána viszont lendületesen hozzálátnak a dolgokhoz. Összeköti emellett Budapestet és Bécset az új bevételi források utáni "kétségbeesett kutatás" is - írta a szerző.
Felidézte, hogy Ausztriában Josef Pröll pénzügyminiszter december elsején akarja megtartani a költségvetési vitát "megkoronázó" költségvetési beszédét, ugyanakkor még mindig nem világos, hogyan akar bevételekhez jutni az állam. A szerző úgy látja, át kellene gondolnia az osztrák kormánynak azt a már rögzített arányt, hogy a költségvetés szanálását 60 százalékban kiadási és 40 százalékban a bevételi oldalról finanszírozná. Ha az állam kicsit több reformkészséget tanúsítana olyan területeken, mint a kórházak vagy a közigazgatás, 80:20 százalékra is módosulhatna az arány és a konjunktúra segítségével automatikusan növekednének a vállalati adóból származó bevételek.
Újonnan kivetett adókból szanálni a költségvetést "helytelen" dolog, "populizmussal párosulva, mint Magyarországon, még inkább az" - vélekedett a cikkíró. Nemzetközi konszernek bevételeit "lefölözni" rövid távon "hátszelet biztosíthat a nacionalizmusnak, de a beruházási helyek megválasztása szempontjából ritkán tettek jót az ilyen döntések" - tette hozzá.
Ausztriában remélhetőleg kevesebb félnivalójuk van a vállalkozásoknak. Hosszú távon csak egy "előrelátó és a következő választástól való félelem nélküli" valódi igazgatási reform lehet a megoldás - állt a Wirtschafstblatt kommentárjában.
MTI
