A lengyel miniszterelnök csütörtökön a lengyel szejmben, a kormány külpolitikájáról tartott szokásos évi vitanapon elmondott beszédében megismételte, hogy az euroövezet megmentése Lengyelország érdekében áll. Tusk szerint a lengyel szuverenitás elengedhetetlen feltétele Lengyelország, Európa és az euroövezet maximális pénzügyi biztonsága. Úgy értékelte, hogy a pénzügyi válság idején Európának gyors és határozott cselekvésre van szüksége.
Védelmébe vette kormánya álláspontját, hogy más országokkal együtt Lengyelország is kölcsönt nyújt a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). A 200 milliárd eurós kölcsönről az EU-csúcson született döntés: eszerint az euroövezet országai és a többi EU-tagállam ekkora összeggel erősítené meg az IMF-et, hogy az képes legyen támogatni az euroövezet eladósodott gazdaságait. Nem hivatalos értesülések szerint Lengyelország ebből a kölcsönből 5-10 milliárd euróval venné ki a részét. Az ellenzék bírálatára utalva, mely szerint Lengyelország nála jóval gazdagabb európai országokat támogatna, Tusk kijelentette, hogy legutóbb nem Görögország fordult az IMF-hez segítségért, hanem Magyarország.
"Még az olyan viszonylag kis országok is, mint amilyen Magyarország, közvetlen hatással vannak a térségre. A lengyel jó hírnév, benne a lerontott hitelminősítés is, a pénzügyi hitelesség ezt követő elvesztése, kötvényeink jövedelmezősége és végeredményben a zloty egész helyzete nagyon erősen függ attól is, hogy mi történik Magyarországon. Hallottak önök azokról a kosarakról, amelyekbe a különböző államokat rakják. Ez nagymértékben nem attól függ, hogy milyen állapotban vannak a pénzügyeik és a gazdaságuk. Akár tetszik, akár nem, a globális pénzpiacok még hosszú ideig nemcsak Lengyelországot fogják megítélni, hanem az egész térséget együtt. És ez a térség Kelet-Közép-Európa. Ezért ez nemcsak szolidaritás kérdése, hanem a lengyel adófizető jól felfogott érdeke is" - érvelt Tusk, hozzátéve, a lengyel kormánynak azon kell dolgoznia, hogy ezt a pénzt ne Lengyelországnak kelljen felhasználnia.
Tusk védelmébe vette Radoslaw Sikorskinak az ellenzék által élesen bírált berlini előadását, amelyben a lengyel külügyminiszter Európa föderális átalakítása és Németország nagyobb szerepvállalása mellett foglalt állást. A miniszterelnök szerint Sikorskinak az volt a célja, hogy az összes partnert, köztük Németországot arra ösztönözze, ne tegyenek úgy, mintha nem viselnének teljes felelősséget a válsághelyzetért, és ami ezzel együtt jár, azokért a mechanizmusokért és eszközökért, amelyekkel Európát ki lehet vezetni ebből a válságból.
A szejm vitájában az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) nevében Anna Fotyga volt külügyminiszter egyebek között bírálta a Tusk-kormányt amiatt, hogy a 2007-es hatalomra kerülése után a külpolitikában irányváltást hajtott végre, és ezzel Lengyelország elveszítette barátait Közép-Európában. "Az unió fő áramlatához simulva elveszítettük annak esélyét, hogy koalíciót építsünk különböző ügyekben" - mondta. Bírálta Sikorski berlini előadását is, és úgy értékelte, hogy "Lengyelország Oroszország szóvivője lett az Európai Unióban".
A vitanap során ejtik meg a szavazást a Sikorski ellen a PiS által benyújtott bizalmatlansági indítványról. Tekintve, hogy a javaslatot a baloldali ellenzék nem támogatja, az csupán jelképes gesztusnak tekinthető, nincs semmi esélye a sikerre.
MTI
