Első ránézésre rózsaszínű képet ad a KSH most megjelent adatsora a kereskedelmi szálláshelyek idei júniusi forgalmáról. Közelebbről megvizsgálva azonban látható: nagyon egyenetlen a javulás és főleg a fővárosban továbbra is súlyos gondok vannak a látogatottsággal és a tervezett hotel beruházásokkal is. De nézzük a friss számokat!
A belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma idén júniusban 2020 azonos hónapjához viszonyítva másfélszeresére nőtt, de 33 százalékkal elmaradt a járvány kitörése előtti év, 2019 júniusához képest. A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 2020. júniushoz mérten kétszeresére emelkedett ugyan, de 2019 azonos időszakához viszonyítva brutálisan, 85 százalékkal csökkent. Az előző hónaphoz képest a belföldi vendégéjszakák száma 585 ezerrel magasabb volt.
A belföldi vendégek száma 42, a vendégéjszakáké 51 százalékkal lett nagyobb. A vendégszám 444 ezret, az eltöltött vendégéjszakáké 1107 ezret ért el. Az éjszakák 66 százalékát szállodákban töltötték, ahol a növekedés mértéke több mint másfélszeres volt. A panziókban 18, a kempingekben 27 százalékkal több éjszakát regisztráltak. A közösségi szálláshelyeken az előző év júniusi forgalom majdnem kétszerese jelentkezett. A legnépszerűbb turisztikai régió a Balaton volt, ahol a belföldi vendégéjszakák harmadát regisztrálták.
E fenti számokban nyilvánvalóan közrejátszott az, hogy a korábban külföldre utazó magyar lakosság zöme - részben az egyes külföldi célországok nagyon eltérő járványügyi korlátozásai miatt - inkább a hazai kikapcsolódóst választotta. Másrészt többszázezer embernek "ragadt" be pénz a SZÉP kártyán, aminek az elköltési határideje lejáróban van, így "ösztönzöve" voltak az érintettek. A viszonylag magas átoltottság miatt pedig egyre többen indultak útnak itthoni célpontok felé.
A KSH külön kitért a külföldi vendégekre is: ezek száma 86, a vendégéjszakáké 99 százalékkal nőtt. Ebben semmi meglepő nincs, hiszen nagyon alacsony volt a tavaly júniusi bázis. A szálláshelyekre érkezett 84 ezer vendég 222 ezer vendégéjszakát töltött el. A vendégek nagy része szállodában szállt meg, az ott eltöltött éjszakák száma közel két és félszeresére bővült 2020 júniusához képest. A növekedés Budapest esetében volt a legnagyobb (több mint hatszoros), ebben szerepet játszhatott, hogy a foci Eb itteni meccsei is erre az időszakra estek és az érkező külföldiek túlnyomó része hotelben és panzióban szállt meg. Hasonlón jó adatok jöhetnek majd júliusban, amikor a Forma-1-es futam dobhatta meg a bevételeket.
A bevételi sor is megugrott az ágazatban. A KSH szerint az összes bruttó árbevétel folyó áron 85 százalékkal, 24,9 milliárd forintra emelkedett idén júniusban. Bár a statisztikai hivatal ennek okairól nem szólt, de feltételezhető, hogy jelentős emelések voltak a tarifákban. A vállalkozások túlnyomó része ezen az úton akarta-akarja behozni a nagy lemaradást, illetve az is igaz lehet, hogy a visszacsábított munkaerőt csak magasabb költséggel lehet ott marasztalni, s az így keletkezett plusz kiadásokat a fogyasztói árban kell megjelenítenie a szálláshely üzemeltetőjének.
Természetesen érdemes az egész első félévet is megvizsgálni, nem csupán egyetelen hónapot. Nos, kiderült, hogy sokkal borúsabb a kép, ugyanis 2021. január–júniusban az előző év azonos időszakához képest a kereskedelmi szálláshelyek 48 százalékkal kevesebb, összesen 2,8 millió vendégéjszakát regisztráltak. A belföldi vendégek 30, a külföldiek 73 százalékkal kevesebb (2,1 millió, illetve 631 ezer) vendégéjszakát töltöttek ezeken. A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele folyó áron 48 százalékkal csökkent, és 53 milliárd forintot tett ki.
Mindennek fényében érdemes kezelni Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezetőjének a túláradó optimizmusát, aki emlékeztetett: a válság előtti szintre állt vissza a belföldi turizmus. A balatoni szálláshelyeken júniusban mintegy 10 milliárd forintot költöttek a vendégek, ami a tavalyi érték kétszerese. Júliusban ez a szám az előzetes becslés szerint 25,5 milliárd forint volt, ami 35 százalékos növekedés - tette hozzá.
Az az állítása már erősen megkérdőjelezhető, hogy "a koronavírus-járvány miatt semmilyen fejlesztés nem állt le és a vidéki Magyarországon 35 új szálloda és panzió épül, míg 600 panzió felújítása befejeződött, eközben 14 ezer magánszálláshely vehetett fel támogatást és mintegy 60 ezer szoba újult meg".
A valósághoz azonban az is hozzátartozik, hogy rengeteg hotelberuházás leállt vagy elhalasztották, másutt az alapanyag vagy munkaerőhiány okoz súlyos gondot. Egyes projekteknél funkcióváltáson gondolkodik a tulajdonos, főleg azoknál, amiknek az építését még el sem kezdték. Ezekből a tervezett hotelekből többnyire apartmanházak lesznek.
A legtöbb ilyen a fővárosban várható. Szintén hozzátartozik a teljes képhez, hogy a megroggyant hotelüzemeltetők kiszállnak a piacról, a bajba került tulajdonosok egy része pedig kénytelen lesz eladni az ingatlant, amire már több hazai nagybefeketető vár.
Az állam nagylelkűsége elsősorban a nem budapesti hotelekre terjed ki, eleve korábban is főleg azokat a tulajdonosokat és üzemeltetőket támogatta a Kisfaludy programon keresztül. Köztük voltak és vannak olyan is szép számmal, akik kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkeznek, s nyilvánvalóan ennek köszönhették, hogy egy-egy felújítást vagy bővítést támogat a kormányzat. Eközben a járvány leginkább a budapesti szállodapiacot tizedelte meg. Egyes nagyobb nemzetközi láncok itteni egységei felújításra vagy átalakításra használták fel az elmúlt másfél évet, de nagyon sok helyütt gond volt az újrainduláshoz szükséges személyzet előteremtése.
