Hova lett 500 milliárd forint közpénz? Erre a kérdésre vár választ az ország jelentős része március 19-e óta. Ekkor zárult le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) évekig tartó ellenőrzése, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pedig nyilvánosságra hozta a jelentését.
Az ellenőrzés elsősorban az MNB és az általa alapított gazdasági társaságokon keresztül lebonyolított ingatlanberuházásokra fókuszált. Az ÁSZ megállapítása szerint az MNB nem mindenben teljesítette a takarékos működés követelményét, a gazdálkodása feletti kontrollok nem működtek teljes körűen
– szólt röviden a hír.
Ebből lett az év, de lehet, inkább az évtized botránya, amiről lapunk is próbált részletesen beszámolni. Az MNB által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) vagyonának a sorsát a rendőrségnek és az ügyészségnek kellene feltárnia. A jegybanki alapítványok zűrös ügyeit persze a független sajtó már korábban is bőségesen taglalta, de mindenképpen új szintet jelentett, hogy egy állami szerv mondta ki: a jegybanki alapítvány alatt létrehozott összetett cégstruktúra nem támogatta a vagyon megőrzését és nem biztosította az átláthatóságot. Ez a hivatalos szöveg, a köznyelv egyszerűen úgy fogalmaz: fényes nappal kirabolták az ország bankját. Kicsit bővebben az ügy lényege: átláthatatlan cégháló és tőkealapok szövevénye épült ki, ahonnan magánzsebekbe is vándorolhattak közpénzek, ráadásul százmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztés is bekövetkezhetett.
Fotó: MTI
Gyanúsított nincs. „A nyomozó hatóság a tényállások tisztázásához szükséges eljárási cselekményeket folyamatosan végzi, az ügyekben gyanúsítotti kihallgatásokra még nem került sor” – ezt válaszolta a legfőbb ügyész helyettese október végén Tóth Bertalan (MSZP) országgyűlési képviselő MNB-alapítványok ügyében feltett írásbeli kérdésére. A Nemzeti Nyomozó Iroda különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás miatt is folytat nyomozásokat. Matolcsy Györgynek március 3-án járt le a megbízatása a jegybank élén, az ÁSZ jelentése tehát már a távozása után lett nyilvános, a jegybank új vezetése pedig bejelentette: saját vizsgálataik alapján csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése és tartozás fedezésének elvonása miatt tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen.
Matolcsy György nem igazán nyilatkozik a témában, de májusban röviden elárulta a verzióját: az ÁSZ jelentését teljesen megalapozatlannak tartja, 80 százalékát teljesen hamisnak, 20 százalékát pedig igaztalannak. Az Orbán-kormány is mosta kezeit, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter többször kijelentette: a kormány nem felelős az MNB-közalapítványok körüli botrányért. Az ügyészség szerinte független, így a kormány nem felelős az elmaradt nyomozásért. Az MNB alapítványi struktúráját pedig nem a kormány, hanem a jegybank hozta létre.
Kormányzati segítség
Ugyanakkor lapunk több cikkben is foglalkozott azzal, hogy kormányrendeletek simították az utat Matolcsy Györgyék ingatlanügyei előtt. Az elmúlt évek Magyar Közlönyeit átnézve ugyanis az derült ki, hogy két, Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányrendelet is hozzájárult ahhoz, hogy a jegybank alapítványai megvalósíthassák az ÁSZ által gyanúsnak ítélt ingatlanberuházásaikat. Például 2022. április 14-én született egy kormányhatározat, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította az egyik építkezést a Budai várban. Az ÁSZ jelentése tüzetesen foglalkozik az MNB Szabadság téri székházának felújításával, valamint a jegybank által létrehozott (Pallas Athéné Domus Meriti) PADME-alapítvány Szentháromság téri építkezésével. Előbbit 2021-ben, utóbbit pedig 2022-ben nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá a kormány.
Szintén lapunk írta meg, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) határozatai is hozzájárultak ahhoz, a jegybank alapítványai megvalósíthassák a gyanúsnak ítélt ingatlanberuházásaikat. Az elmúlt évek GVH-s döntéseit átnézve három olyan támogató határozatot találtunk, amely elősegítette a GTC-s terjeszkedést.
Ezek közül a legfontosabb 2020. április 30-án született meg. Ez engedélyzte, hogy az MNB-alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti közel 276 milliárd forintos vagyonát menedzselő Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt Optimum Ventures Magántőkealap a Hollandiában bejegyzett GTC Dutch Holdings B.V. törzstőkéje 100 százalékának megvásárlásával közvetett irányítást szerezzen a Globe Trade Center S.A. felett.
A kormány annyit tett az ügyben, hogy módosították a jegybanktörvényt. Ennek lényege, hogy az MNB a jövőben nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt, valamint MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket.
