Zuhanó, majd megtorpanó üzemanyagárak
Hétfőn még annak örülhettünk, hogy az olajár zuhanására reagálva a Mol szerdától tovább csökkentette az üzemanyagok árát. A folyamat eredményeként a kutaknál fizetendő átlagos összeg szerdától a benzin esetén a hatósági ár alá csökkent, és a gázolajnál is ahhoz közeli volt. Ez egyébként visszaköszönt a hét közepén a töltőállomásokon, hiszen jellemzően 365-370 forint körül volt a 95-ös, és tapasztalataink szerint a gázolajat is 480 alatt kínálták a nagy hálózatok egységeinél is.
Az örömbe keveredett némi keserűség, hiszen az olajár hétközben élesen visszapattant, a nagy ugrás kedden következett be, de minimális mértékben ezután is felfele tartottak az árak. Összességében több, mint nyolc százalékkal ment fel az ára a héten. Így péntektől már nem csökkent az üzemanyagok ára. Nagy kérdés, hogy a következő időszakban mi lesz az olaj árával, az ugyanis döntően befolyásolni fogja, hogy mennyit kell majd fizetnünk a kutaknál.
14 éves csúcsra ugró infláció – kényszerpályán az MNB
Szerdán publikálta a KSH a novemberi inflációs számokat, amely túlzás nélkül elkeserítő lett. A 7,4 százalékos éves ugrás 14 éve nem látott szintet jelent. Az eddigi bűnösök mellett, mint amilyen az üzemanyag és dohánytermékek voltak, számos más termékcsoport esetén vágtató számokat láthattunk. A KSH is megerősítette a Privátbankár Árkosár felmérésének eredményeit, amelyek az élelmiszerek durva drágulását jelezték.
Az infláció várhatóan az idei nyugdíjemelésnél nagyobb mértékű lehet, más kérdés, hogy a pénzromlást elfedi, hogy novemberben fizették ki a nyugdíjprémiumot, jövő februárban pedig jön a 13. havi juttatás. Így összességébe az idősek reálértéken is több juttatást kapnak. A fogyasztói árak töretlen növekedése kényszerpályára állítják Matolcsy Györgyék döntéseit is, hiszen az MNB-nek folyamatosan kamatot kell emelnie. Az alapkamatról jövő kedden fognak dönteni. Az elmúlt egy hónapban reaktivált duális kamatrendszerben viszont az egyhetes betétek hozama ismét 20 bázispontot ugrott, így a régióban immár a cseh és a lengyel szinteket meghaladja a magyar.
Más kérdés, hogy a forint esetében így is csak annyi eredménye van a lépéseknek, hogy a magyar fizetőeszköz egy lépésnyi távolságra van a történelmi mélyponttól. Az euróval szemben a hét során általában a 362-365 közötti sávban mozgott a forint.
Kikerülhetetlen koronavírus
Az első oltások felvétele az oltási akcióhét kezdetén (amely meg lett hosszabbítva) még mutatott némi növekedést, a héten viszont látványosan lelassult ez a folyamat. Az oltásra érkező emberek általában a második vagy a harmadik vakcinát kapják meg. A gyógyszergyártók egyértelműen abban érdekeltek, hogy minél nagyobb számban vegyék fel az oltásokat az emberek, és minél több alkalommal. A két legsikeresebb szert előállító cég, a Pfizer és a Moderna ugyanis elképesztő összegeket keres a vakcinákkal.
Pedig a szennyvízadatok még nem mutatnak megnyugtató képet, hiszen a héten napvilágot látott információk szerint egyelőre nincs csökkenés. A legtöbb vizsgált helyszínen stagnáló tendencia figyelhető meg, de emelkedés tapasztalható a budapesti agglomeráció vizsgált településein - Tökölön, Biatorbágyon, Szigetszentmiklóson, Budakeszin, Százhalombattán -, valamint Kaposváron, Nyíregyházán, Pécsen és Szolnokon. A korábbi mutációkhoz képest gyengébbnek tűnő omikron verzió kapcsán napvilágot látott egyébként egy érdekes észrevétel is. Rusvai Mikós szerint lehet, hogy az omikron a jó forgatókönyv, amely, ha mindenkit megfertőz és csak nátha szerű tüneteket okoz, akár a nyájimmunitást is elhozhatja.
Közben viszont az egészségügyben nem túl örömteli folyamatok zajlanak. A jövedelmi viszonyok mellett az igénybe vett szolgáltatások, és az állami és magánegészségügy szakadását prognosztizálja az orvosi kamara elnöke. Kincses Gyula szerint sajnos meg van az esély arra, hogy az állami egészségügy és a magánegészségügy kettészakadhat, ha az állami egészségügy egyre rosszabb szegényellátássá romlik, a tehetősebbek pedig egyre inkább a magán egészségügyet veszik igénybe.
Persze azt még ki kellene várni, az emberek türelme viszont nem csak nálunk, de például Németországban is véges. A kötelező oltás és a korlátozások elleni tüntetések eszkalálódásától tart számos német tartomány belügyminisztere az újabb szigorítások miatt. A Covid elleni oltás kötelezővé tételéről egyes intézményekben még a héten dönthetnek, jövő év elején pedig az egész felnőtt lakosságra kiterjeszthetik az intézkedést.
