TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

Karácsony előtt egy nappal jelent meg, s december 25-én már hatályba is lépett az a kormányhatározat, ami fontos változásokat készít elő az egészségügyben. A kórházak adósságrendezését és az átfogó átalakítások nyolc pontját tartalmazó döntések Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász szerint ha nem is adnak a rendszer minden problémájára választ, de végre tartalmaznak pozitív üzeneteket.

A Magyar Közlöny december 23-i számában jelent meg az a karácsonyi meglepetés-csomag, melyben az egészségügy régóta halogatott és várt reformjára utaló rendeleteket olvashatjuk. Sokan úgy vélik, nem véletlen, hogy a karácsonyfa alá tette be a kormány a sürgető teendőket összegző rezümét, de Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász nem lát különösebb taktikát az időzítés mögött. Hiszen minden évben az év vége a központi források biztosításának időszaka a megszokott tűzoltás keretében, és a következő évre szóló nagy változásokat is gyakran ilyenkor öntik jogszabályba.

Kovácsy Zsombor (Kép: nol.hu) Kovácsy Zsombor (Kép: nol.hu)

Arra a kérdésre, hogy első olvasásra milyen gondolatok jártak a fejében, kiemeli a Pénzügyminisztérium már történelminek nevezhető, évtizedek óta tartott álláspontját, miszerint az évről évre kialakuló adósságokért a kórházvezetők tehetők felelőssé.

A magam részéről kevéssé értek egyet ezzel, inkább a rossz ellátóstruktúrában látom az okot. Ettől függetlenül önmagában logikus lépés a centralizált adósságkezelés, ami az állam pozíciójával élve valóban hatékonyabb lehet – véli a szakértő.

A kórházak lejárt adósságállományának ügyében a rendelet szerint a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára lesz a főtárgyaló, aki miután minden egyes kórház lejárt beszállítói tartozását tételesen megvizsgálja, dönt a beszállítókkal való tárgyalások és a tartozások kiegyenlítésének elveiről. A cél az indokolatlanul magas, túlárazás gyanúját felvető beszállítói tételek kiszűrése, azaz lesznek olyan számlák, amelyeket a kórházak a rendelkezésükre bocsátott 80 milliárd forintból mégsem fognak kiegyenlíteni, s ezek sorsáról egyelőre semmit nem lehet tudni.

Épp ezért Kovácsy Zsombor szerint az adósságkezelés, így annak új eljárásrendje is tüneti megoldás, csak a rendszer átalakítása stabilizálhatja fenntarthatóan az egészségügyi költségvetést. Az biztos, hogy valamit biztosan kell majd kezdeni a rendelet szerint központilag nem támogatott adósságrendezésekkel is, és ebben az intézmények szintén segítségre szorulnak.

Az átalakítás nyolc pontja
1. Az EMMI-nek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közreműködésével és az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal karöltve azonnali határidővel meg kell vizsgálnia az egészségügyi beavatkozások tényleges költségeit, hogy valamennyi szakmában ahhoz igazodhassanak a szolgáltatások finanszírozása.
2. A minisztériumnak és egészségbiztosítónak június 30-ig javaslatot kell tenni egy valós, ellátási eseményekhez igazodó módszertanra, s a rászabott megfelelő teljesítményvolumen-keretek átalakítására.
3. Szintén június 30-ig javaslatot kell tenni a járó- és fekvőbeteg ellátásban bevezetendő minőségi indikátorokra és az ahhoz igazodó finanszírozásra.
4. A minisztériumnak június 30-ig kell javaslatot tennie a krónikus ellátás rendszer szükségletekhez igazodó átalakítására.
5. Márciusig 31-ig adósságmenedzsment programot kell megfogalmazni az állami intézmények számára, mely négy minisztert is érint: EMMI, PM, Honvédelmi Minisztérium, felsőoktatásért felelős miniszter. 
6. Szintén március 31-ig erőforrást kell találni a szolgáltatók felügyeletét és irányítását megalapozó kontrolling és monitoring rendszer kialakításához.
7. Június 30-ig korszerű egészségügyi ellátási folyamatokat és formákat támogató jogszabályi környezet kell kialakítani, a kapacitásokat és a betegutakat hozzá kell igazítani az egyes térségek lakosság számához és szükségleteihez (EMMI, honvédelmi és felsőoktatásért felelős miniszter).
8. Október 31-ig végrehajtani a traumatológiai, érsebészeti és a laboratóriumi ellátás struktúrájának és a finanszírozásának az átalakítását.

Az egészségügyi jogász utolsó, Beutaló - Iránytű a magyar egészségügy labirintusához című, 2018-ban megjelent könyve a magyar közegészségügyet veszi górcső alá, felmutatva azt, hogy az egész rendszer reformra vár. Erről két éve így írt: „vélhetően még évekig ebben a gusztustalan rendszerben kell lavíroznunk”. 

Ezzel szemben most, az egészségügy átalakítását célzó 8 ponttal kapcsolatban úgy látja, hogy a kormányhatározat az eddigi megfeneklett elképzelésekkel szemben eléggé átfogó; lehetőséget ad az egészségügyi rendszer modernizációjára, ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy véghezviteléhez elkötelezettség és komoly módszertani megalapozás is szükséges.

Lapunk azon kérdésére, hogy mit tart a 8 pont pozitívumának, illetve negatívumának, kiemelte: 

Ha egészségügyi reformanyagként tekintek rá, akkor legfontosabb erősségként a meglévő struktúra helyett a szükségleteken alapuló finanszírozási elveket és a korszerű ellátási formák (ide érthető egyebek mellett a telemedicina) elterjesztésének igényét emelném ki. Hátránya a finanszírozási szemlélet kizárólagossága, pedig rendszerünk hiányosságai nemcsak ilyen természetűek. Hadd említsek csak kettőt: a gyakran megalázó bánásmódot, vagy a betegek rossz tájékoztatását. Ehhez kapcsolódik az adatnyilvánosság kérdése is: az átláthatóság szintén elengedhetetlen a modern szemléletű változásokhoz. Sokat kellene javítani továbbá a konszenzusmechanizmusokon is. 

Hogy a pontok mögött lát-e valós finanszírozási elképzeléseket, vagy inkább a pazarlás megszüntetése eredményezhet új forrásokat, azt mondja, szerinte a két szemlélet együtt jelenik meg, a költségtakarékossági célú javaslatok mellett kifejezetten újszerű és előremutató finanszírozási tervek is azonosíthatók a határozatban. A rendelet megjelenése óta sokan hiányolták az égető szakemberhiányra vonatkozó elképzeléseket, amivel tényszerűen egyet is ért, ugyanakkor szerinte a határozatból kirajzolódó elképzelések megvalósítása, a szükségletalapú struktúra és működés a humán erőforrások kedvezőbb eloszlásával és az állami egészségügyi szakemberek számára vonzóbbá tételével is járhat.

Kovácsy a pontok értelmezhetőségével kapcsolatban is bizakodó. Szerinte a vázlat szakszerű és – amennyire ebben a fázisban lehet konkrétan fogalmazni - egyértelmű. Az előírt megalapozó munka nyomán konkrét tartalommal való kitöltésük még nagy bizonytalansági tényezőt jelent, nem is beszélve arról, hogy kitart-e a lendület a pontokban megjelenő szemlélet gyakorlati keresztülviteléig. Bízik benne, hogy ezúttal komoly a szándék.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.