<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Az európai országok 1 millió főre vetített Covid-halálozását tekintve Magyarország a 2. helyen végzett, és 7. helyen áll az 1 millió főre vetített 2020-21-es többlethalálozásban. A V4-országok közül pedig nálunk volt a legalacsonyabb a többlethalálozás. Ez derül ki abból a magyar tanulmányból, amely a V-4 országaiban vizsgálta a koronavírussal összefüggő halálozást.

Érdekes módon, - amit a koronavírus-járvány alatt annyira hiányoltunk -, mintha egyre több magyar Covid-tanulmány látna napvilágot. Nemrégiben a Magyar Tudományos Akadémia honlapjára került fel jópár kutatás, e tanulmány pedig a magyarországi többlethalálozásokat veszi górcső alá. Érdekes módon a szerzők között találjuk például Kásler Miklós lassan leköszönő EMMI-minisztert is, aki épp az igen magas Covid-halálozások miatt kapott sok kritikát. Hiszen a harmadik hullám idején, 2021 tavaszán hetekig vezettük az úgynevezett halállistát, aminek köszönhetően Magyarországon a koronavírus miatt eddig 46 266 fő vesztette életét, ami egy kisvárosnyi ember eltűnésével egyenlő.

Az 50 ezerhez közelít a magyar Covid-elhunytak száma. Fotó: MTI/Balázs AttilaAz 50 ezerhez közelít a magyar Covid-elhunytak száma. Fotó: MTI/Balázs Attila

A tanulmány szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelvei hiába határozzák meg a COVID-19 okozta halálozás definícióját, egyes országokban a halálozási adatok és a tesztelési protokollok más-más módszertannal születnek.

Mint írják: „emiatt nehéz a nemzetközi összevetés, mert könnyen téves következtetéseket lehet levonni”. Ezért szerintük a jelentett esetszámoknál megbízhatóbb, ha a Covid-járvány alatti többlethalálozásokat mérik és vetik össze.

Emlékeztetőül: Szél Bernadett több, mint egy évig várt Müller Cecília válaszára, kik kerülnek be a magyar Covid-halálozási statisztikába. Az országos tisztifőorvos szerint Magyarországon minden Coviddal összefüggésbe hozható halálesetet beszámítottak a statisztikába, ezért lettek ezek az adatok magasabbak. Szél szerint azonban ugyanígy jár el Csehország, Ausztria, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Dánia, Hollandia, Norvégia és Izland is, ezért az időnként világrekorder halálozási adatsorunk nem magyarázható azzal, hogy a legtöbb országtól eltérően vezettük volna a statisztikákat. A dolgokat még az is megkavarta, hogy Orbán Viktor és Gulyás Gergely szerint „mindenkit bekönyveltek, aki egyébként fertőzött volt, még ha nem is a Covidban halt meg, ezért nehéz összevetéseket csinálni.”

A friss tanulmány szerzői szerint minden országban jelentős ingadozást mutatnak a Covid- és egyéb halálozási adatok (volt-e influenzajárvány, extrém nyári hőség, stb.), ezért a Covid okozta halálozások megértéséhez ahhoz a számításhoz nyúltak, amely nem egyetlen évhez, hanem a járvány előtti négy vagy öt év átlagához viszonyít.

Ehhez az EUROSTAT demográfiai adatait és a John Hopkins egyetem által publikált koronavírus halálozás adatait hasonlították össze a 2020–21-es éveknek a 2016–2019-es évek időszaki átlagához viszonyított többlethalálozásával. A magyar Covid-halálozásról jelentett adatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központban vezetett Koronavírus Regiszter adatbázisából vették (ez mehetett az EUROSTAT-hoz is), míg a többi Európai Uniós országnál a John Hopkins Egyetem adatbázisából vették a 2020-21-es évek eredményeit. Felmerül egy kérdés: vajon nem lett volna-e jobb a magyar adatokat is innen használni az egységesség miatt? 

Mindenesetre az így kiszámolt eredmények alapján a következő megállapításokat teszik a tanulmány szerzői:

  • európai összevetésben Magyarország a 7. helyen „végzett” az 1 millió főre vetített 2020-21-es többlethalálozásban. (Magyarország Covid-halálozás a kumulatív többlethalálozás 109 százalékát tette ki). A két paraméter közötti legkisebb eltérés Svájcnál és Franciaországnál mutatkozott. Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia esetében a jelentett Covid-halálozás alatta maradt a többlethalálozásnak. Ezzel szemben Belgium, Liechtenstein, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Svédország esetén a jelentett Covid-halálozás jelentősen meghaladta a többlethalálozást.
  • a vizsgált országok 1 millió főre vetített COVID halálozását tekintve Magyarország a 2. helyen áll. A V4-es országokat szorosabban megvizsgálva azt állapították meg, hogy a jelentett Covid-halálozás Csehországnál kismértékben (85,2 százalék), Szlovákia (69,5 százalék) és Lengyelország (51,6 százalék) esetén pedig nagymértékben alatta marad a többlethalálozásnak.

Forrás: A koronavírussal összefüggő halálozás vizsgálata Magyarországon és a Visegrádi együttműködés országaiban 2020–2021-ben című tanulmányForrás: A koronavírussal összefüggő halálozás vizsgálata Magyarországon és a Visegrádi együttműködés országaiban 2020–2021-ben című tanulmány

Dobson Szabolcs gyógyszerész közkedvelt Facebook-oldalán, a Koronavírus vakcináció – szakirodalmi tallózón e számítással kapcsolatban úgy véli:

„A standardizált többlethalálozás vizsgálata objektív összehasonlítást tesz lehetővé. A V4 országok közül Magyarország jelentett esetszámai közelítették a legjobban a többlethalálozást, emellett ez a mutató a 2016–2019-es átlag százalékában, egymillió lakosra vetítve és a standardizált halálozási arányszám tekintetében is a legkisebbnek bizonyult.”

Mindenesetre igencsak figyelni kell a matematikai számításokra, elég, ha csak minimálisan más szempontból dolgozzák fel az adatokat a szakértők. Az Our World in Data stasztikája szerint ugyanis, amely az 1 millió főre eső napi (tehát nem többlet-) halálozást vette alapul, sajnos Magyarország cudarul állt tavaly tavasszal a térségben: míg hazánkban március végén 26,4 volt ez az érték a hétnapos mozgóátlagot tekintve, addig Szlovákiában 12, Romániában 7,1, Ukrajnában 6,8, Szerbiában 5,7, Horvátországban 4,1, Szlovéniában 3,6, Ausztriában pedig 3.

A fent említett John Hopkins statisztikái szerint pedig Magyarország 2021. márciusának végén sajnos világelső volt, igaz, ott is az 1 millió főre eső napi halálozások tekintetében.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.