<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Az elmúlt időszakban a kormány tagjai rendre pozitívan nyilatkoztak az üzemanyag ellátás kapcsán. Ehhez képest Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kijelentése alapján egyesekben akár kételyek is felmerülhetnek. Ráadásul olyan pletykák röppentek fel, hogy a Mol is komoly korlátozásra készül. A fentiek miatt érdekes megnézni az üzemanyagellátás számait.

Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón azt mondta: „Az ellátási láncok biztonsága kisebb, mint korábban, ezért az üzemanyaghiányt nem lehet kizárni teljesen.” Tekintve, hogy az autósok az utóbbi időben esetenként azt tapasztalhatták, hogy a hatósági áras 95-ös benzin és a gázolaj nem mindig kapható a kutaknál. Ez kezdetben a kis független egységeknél volt megfigyelhető, majd a tavasz folyamán a töltőállomásokat ellátó logisztika nem bírt lépést tartani a kereslettel, így a hiány az erős tranzitforgalommal megáldott helyeken általánossá vált. Nem véletlenül módosítottak a szabályokon, és tették át a piaci árra a kamionokat már hónapokkal ezelőtt.

A helyzet azonban nem oldódott meg, hiszen a kis kutak annak ellenére problémákkal küzdenek, hogy a nagykereskedelmi árat is rögzítette az állam. Az országot járva rendszeresen találkozhatunk olyan fehér benzinkúttal (így nevezik azokat a töltőállomásokat, amelyek nem valamely nagy hálózat tagjaként üzemelnek), ahol nincs gázolaj, esetleg 95-ös benzin. Miután ezek az egységek – figyelembe véve a költségeiket is - nem keresnek az üzemanyagok forgalmazásán, sőt gyakorlatilag az utóbbi hónapokban folyamatosan veszteségesen üzemelnek, így sokszor nem kapkodnak a készletek feltöltésével.

A probléma az, hogy egy ideje immár nem csak a fehér kutaknál tapasztalható áruhiány, hanem a nagy láncoknál is akadnak problémák. A Shell esetében például az utóbbi két hónapban egy autós sem mehetett biztosra, hiszen számos olyan egységük volt, ahol napokig nem volt hatósági áras benzin vagy gázolaj. Ráadásul az előző hétvégén olyan információk láttak napvilágot, hogy immár egyes OMV töltőállomásokon is hasonló problémák adódnak. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy annak a lehetősége is felemerült, hogy az osztrák hátterű vállalat magyarországi kútjai egy időre bezárnak. Ezek a fejlemények, illetve Gulyás Gergely fent idézett megszólalása akár aggodalomra is okot adhat. Ugyanakkor a miniszter aligha akart pánikot kelteni, és a múlt csütörtöki kormányinfón azt is hangsúlyozta, hogy ameddig a szállítás biztosított, addig az üzemanyaghiány valószínűsége csekély. Ráadásul a stratégiai tartalékokhoz is hozzá lehet nyúlni.

Meddig marad a 480 forintos ár? Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Meddig marad a 480 forintos ár? Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Azt nem említette, de lehetséges opció akár az is, hogy hiány esetén – ahogy azt a Mol és a kisebb töltőállomásokat üzemeltető vállalkozások is szorgalmazzák - eltörlik a hatósági árat, és a 800 forintos árak mellett a kereslet és a kínálat vélhetőleg egy új (alacsonyabb) mennyiség mellett találkozna. Amíg a hatósági árakat fenntartják, addig viszont a kereslet várhatóan magas marad, ami mögött a fogyasztók kényelme mellett az is szerepet játszhat, hogy ilyen árkülönbség esetén a felhalmozás és a trükközés sem kizárt.

Persze a folyamatosan változó szabályok próbálják lekövetni a történéseket, nem véletlen zárták ki az árstop rendszeréből előbb a külföldi rendszámmal járó teherautókat, majd később a külföldi személyautókat is. Ha megnézzük a forgalmi statisztikákat, azok ugyanakkor erőteljes növekedést mutatnak. Némileg enyhített ugyan a nyomáson, amikor a Magyarországon keresztülhaladó nehézgépjárművek kikerültek a kedvezményes árak rendszeréből, ugyanakkor a gázolaj forgalma nem esett vissza ezt követően sem.

Még durvább a helyzet a benzin esetében, ahol március óta folyamatosan az adott hónap történelmileg legmagasabb fogyasztását láthatjuk. Feltételezhető, hogy a fokozott keresletre reagálva született meg az újabb szigorítás, annak hatása azonban csak a későbbiekben derül ki. Arról nem is beszélve, hogy Magyarország a kiskapuk keresésében legendásan erős, így nem biztos, hogy látványos lesz az intézkedések hatása.

A felfokozott kereslet hűtése azért is érdekes kérdés, mert a Mol által közzétett termelési adatok alapján a hazai keresletet korábban sem fedte le teljesen a Dunai Finomító termelése. A magyar olajvállalat ugyanakkor a korábbi hónapokban azt kommunikálta, hogy az üzemanyagpiacra beérkező 30 százaléknyi import kiesését, pótolni tudják. A behozatal egyébként azért esett vissza látványosan, mert a bevezetett hatósági nagykereskedelmi ár mellett az importőröknek minden egyes liter üzemanyagon komoly vesztesége keletkezik. Megkérdeztük a Molt, hogy a hazai kapacitások és a kereslet közötti különbözetet hogyan tervezik "áthidalni", amennyiben a társaság válaszol, frissítjük a cikkünket.

Bonyolítja a helyzetet, hogy az Európai Unió eddig is importált üzemanyagokat, elsősorban gázolajat, ami döntő részben Oroszországból érkezett. Az úgynevezett 6. szankciós csomag viszont nem csak a nyersolaj, de a feldolgozott olajtermékek importját is korlátozza. Mindez pedig azzal jár, hogy az európai piacon hiány alakulhat ki, ami tovább erősítheti az üzemanyagturizmust, gondokat okozva a magyar piacon is. Nem véletlen, hogy a Mol-vezér Hernádi Zsolt a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy európai gázolajhiány fenyeget. A Mol ugyan nyilvánosan nem kommunikálta, de péntek reggeltől a társaság szigorított a tankolási feltételeken: hatósági áron maximum 50 litert lehet vásárolni, míg kannába kizárólag piaci áron lehet üzemanyagot vételezni.

A fentiek alapján fogyasztóként ugyan tiltakoznánk ellene, de lehet, hogy ellátásbiztonsági szempontból szerencsés lenne, ha egy alacsonyabb kereslet mellett jönne létre egyensúlyi helyzet. Ehhez a közgazdasági logika alapján az kellene, hogy emeljék az árakat. Utóbbi viszont teljesen ellentmondana a kormány eddigi kommunikációjának, a kabinet ugyanis lépten-nyomon azt hangsúlyozta, hogy megvédik a magyar embereket az energiaárak robbanásától.

Politikailag tehát vállalhatatlannak tűnik, hogy az árstopot feloldják, a gond az, hogy gazdaságilag ellenben a tartós árstop tűnik megvalósíthatatlannak. Pontosabban szólva, ennek olyan gazdasági következményei lennének, amikor összességében a társadalom többet veszítene, mint amit az árkorlátozáson nyerne. Arról nem beszélve, hogy a megnövekedett ellátást fizikailag sem egyszerű megoldani.

Természetesen, ha baj van, akkor a stratégiai tartalékokhoz is hozzá lehet nyúlni, ahogy arról a közelmúltban is döntött a kormány, amikor kiderült, hogy egy üzemzavar miatt a Dunai Erőmű termelése akár két hétre is leállhat. Más kérdés, hogy a jelenlegi feszült geopolitikai és energiapiaci helyzetben, amelyet nyilvánvalóan tetéznek a szankciós intézkedések, a minél nagyobb tartalékok felhalmozása tűnik a legmegnyugtatóbb megoldásnak.

Ebben a helyzetben tehát úgy tűnik összességében leginkább abban reménykedhet minden érintett, hogy az olajár lejtőre kerül, és megszűnik a piaci és a hatósági ár közötti óriási differencia. Így vélhetőleg a feldolgozott termékek importja ismért felpöröghetne, ami az ellátási kockázatokat valóban minimalizálná.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.