5p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Drasztikus változások nem várhatók a 2024-es adótörvényekben. Bár Varga Mihály pénzügyminiszter kedden, a költségvetés benyújtásakor azt mondta, az adótörvény-javaslatokat csak a jövő héten terjeszti az Országgyűlés elé, a büdzsé számaiból próbáltunk következtetni arra, mi várható.

Kedden Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek a 2024-es költségvetési törvény javaslatát.

Bár a fejezeti kötetek és azok indokolásai cikkünk írásakor még nem nyilvánosak, az államháztartás adóbevételi előirányzataiból is tudunk levonni következtetéseket. Viszonylag könnyű dolgunk van, hiszen készült egy költségvetési törvényjavaslat egy évvel ezelőtt, majd miután arról kiderült, hogy már hatályba lépése előtt is tarthatatlan, azt rendeleti úton módosították fél évvel ezelőtt. Most pedig itt a friss, jövő évre vonatkozó tervezet, melyet összességében a Költségvetési Tanács is elég erős kritikákkal illetett.

Az adóbevételi tervek elemzésekor mi a mostani előirányzatokat a múlt év tavaszi, illetve a decemberi számokhoz is viszonyítjuk.

Mint minden évben, idén is az általános forgalmi adó viszi a prímet az adóbevételek között. A 8574 milliárd forintos bevételi előirányzat rekordmagas, az összeg 7,4 százalékkal haladja meg a decemberi és 19,9 százalékkal az egy évvel ezelőtti tervet. Nagy kérdés, hogy ez az adóbevétel-növekmény miből is állhat össze: a büdzsét ugyanis 6 százalékos inflációval tervezték, ami mellett a háztartások fogyasztásának 2,8, a közösségi fogyasztásnak 1,1, a bruttó állóeszköz-felszámolásnak 3,7 százalékos növekedési terve áll.

Még mindig jelentős a személyi jövedelemadóból (szja) várt bevételek nagysága. A 2024-es 4475,8 milliárdos terv 10,2 százalékkal magasabb, mint amit decemberben az idei évre terveztek, és 19,9 százalékkal több, mint amit tavaly ilyenkor terveztek 2023-ra. Mivel a büdzsé sarokszámai közt az szerepel, hogy 2023-hoz képet jövőre 10,2 százalékkal emelkednek a bruttó keresetek, a foglalkoztatottság pedig elenyésző mértékben, 0,4 százalékkal bővül, ez azt is jelenti, hogy újabb szja-könnyítés bevezetése jövőre nem várható.

A foglalkoztatás csak 0,4 százalékkal fog bővülni. Fotó: Unsplash
A foglalkoztatás csak 0,4 százalékkal fog bővülni. Fotó: Unsplash

A harmadik legnagyobb adótömeg a fogyasztási adóból fog származni. Az 1677,7 milliárd forintos bevételi előirányzat 14,2 százalékkal több, mint amit egy éve, és 14,5 százalékkal magasabb, mint amit decemberben terveztek az idei évre.

Nagy ugrásra számít a kormányzat a hipermarketláncoktól remélt kiskereskedelmi adóból. Tavaly ilyenkor még csak 172,7 milliárd, év végén pedig már 205,2 milliárd forintot reméltek idénre ebből a különadóból. 2024-re még magasabb, 249,7 milliárd forintot várnak kiskereskedelmi adóból, ami 21,7 százalékkal magasabb érték, mint amit decemberben vártak. Azaz ezt a különadót nem tervezi csökkenteni az Orbán-kormány.

Orbán Viktorék a kisadózók számának további visszaesésére számítanak, legalábbis erre következtetünk abból, hogy míg katából a tavalyi költségvetési törvényben (a kata kinyírása ellenére) 226,8 milliárd forint bevételre számítottak, az év végén már csak 81,2 milliárd forint ilyen jogcímű bevétel szerepelt a rendeleti költségvetésben. 2024-re pedig további 4,2 százalékos csökkenéssel csupán 77,8 milliárd forintra számítanak ebből a kedvező adózási formából.

Tovább emelkedik a biztosító társaságoktól elvárt „extraprofitadó” mennyisége is. Míg 2023-ra kezdetben 179,7 milliárd forint bevételt vártak biztosítási adóból, az extraprofitadó kivetése után ez az összeg 219,4 milliárdra emelkedett. 2024-re a kormányzatnál még ennél is 6,7 százalékkal magasabb összegre, 234,2 milliárd forintra számítanak ebből a különadóból. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) már ki is fejezte tiltakozását, mint fogalmaznak,

„az elvárás a szektor számára fenntarthatatlan helyzetet eredményezne”,

ezért a biztosítók ernyőszervezete meg is fogalmazta javaslatát a különadó fokozatos kivezetésére.

És bár az adótörvények változtatásáról szóló előterjesztést csak jövő hétre ígérte Varga Mihály, az már most látszik,

a banki különadó drasztikusan csökkenni fog.

2023-ra tavaly tavasszal 337,9 milliárd forintot vártak el ilyen jogcímen, amit decemberben 358 milliárd forintra növeltek. A 2024-es költségvetés tervezetében azonban ez az összeg 253,4 milliárd forint, ami a decemberben az idei évre megszabottnál 29,2 százalékkal alacsonyabb.

Hogy azután ez a költségvetési tervezet tartható lesz-e jövőre is, az a kockázatok figyelembe vételével elég kétséges. A közelmúltban lapunk is összeszedte, a kormányzat és a kormánypárti képviselők tavaly iylenkor egymásra licitálva dicsérték a büdzsét.

Ami végül még hatályba lépése előtt összeomlott. Az új büdzsét a parlament megkerülésével léptette életbe az Orbán-kormány, és ez azt jelentette, hogy a 2023-as költségvetés parlamenti megerősítésére csak negyed évvel az évkezdet után, március végén került sor.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!