Napelemek: egészen furcsa döntéseket hozott 2023-ban a kormány

Két fontos üzenetet is küldött az óév utolsó napjaiban az energiaügyekért felelős magyar minisztérium. Egyrészt jelezte, hogy 2024-ben a tervek szerint felpörögnek az áramhálózati fejlesztések. Mint az Energiaügyi Minisztérium közleményében írta: „már idén is számos helyen valósultak meg korszerűsítések a magyarországi villamosenergia-hálózaton. Jövőre (vagyis az idén - a szerk.) azonban tömegessé válnak az ellátásbiztonságot új alállomások építésével, a meglévők felújításával, bővítésével, távvezetéki fejlesztésekkel megerősítő beruházások. A hazai és uniós forrásokból támogatott projektek további zöldenergia-termelő kapacitások kiegyensúlyozott hálózatba kapcsolását is megalapozzák.” Ez már csak azért is örömteli, mert a minisztérium kvázi jogelődje, a Technológiai és Ipari Minisztérium gyakorlatilag arra hivatkozva állította le a napelemes erőművek telepítését, hogy a hálózati kapacitások nem voltak elégségesek.

December 29-én azt közölte a Lantos Csaba vezette tárca, hogy a kormány a zöldenergia fokozott hasznosítása érdekében nagymértékben enyhítette a szélkerekek létesítésének jogszabályi feltételrendszerét. Az előírt védőtávolság az európai gyakorlatnak megfelelően 700 méterre csökken. A megújított törvényi keretekhez igazodó rendeleti szintű részletszabályok kihirdetésével január elsejével megszűnik a pályáztatási követelmény. A továbbiakban nem kell alkalmazni a szélerőművekre kiadható hatósági engedélyek számára és az engedélyezhető összes teljesítményre vonatkozó korlátozásokat sem. A rendelkezések a kormány elvárása szerint erős garanciákat rögzítenek a települési, környezet-, termőföld- és tájképvédelmi szempontok érvényesítéséhez is.

Utóbbi döntés azért érdemel figyelmet, mert a kormány hosszú éveken keresztül gyakorlatilag ellehetetlenítette a szélerőművek beruházásait azzal az intézkedéssel, amely szerint a települések határától legalább 12 kilométerre lehetett csak szélkerekeket telepíteni. Miután ilyen terület nem igazán volt, új erőművek sem létesültek. Pedig a szakértők évek óta hangsúlyozták, hogy a kormány által egyoldalúan támogatott napenergia mellett más megújuló energiaforrásokat is fel kellene karolni. A szélenergia esetén az érvek arról szóltak, hogy abban a magasságban (100-200 méter), ahol a szélkerekek dolgoznak Magyarországon is nagyon sok területen van a hatékony működéshez elegendő szél.

Az is a szél mellett szól, hogy ezzel jól ki lehetne egészíteni a soláris energiát, hiszen míg a napenergiából áprilistól és szeptemberig lehet a legtöbbet termelni, addig a szélből az őszi-téli időszakban intenzívebb az energia előállítás. Emellett egy-egy napon belül is jellemző, hogy a két módszer ki tudja egészíteni egymást. Természetesen vannak olyan napok, vagy akár napon belüli időszakok, amikor minimális a szélmozgás és a nap sem süt, de ezt a két energiatermelést kombinálva is jóval kisebb kapacitásnyi csúcserőműre lenne szükség. Utóbbiak azok a döntően földgázüzemű erőművek, amelyeket bármikor üzembe lehet helyezni vagy lekapcsolni, ilyen módon biztosítva, hogy az év és a nap bármely szakában a keresletnek megfelelő mennyiségű energia álljon rendelkezésre. A korábbi korlátozó szabályozás feloldása természetesen nem fogja egy csapásra megoldani Magyarország energiaproblémáit, de legalább az adminisztratív akadályok elhárulnak.

Új minisztérium, új lehetőségek

2022 decemberében jött létre az Energiaügyi Minisztérium, amely annak ellenére új fejezetet nyitott ennél a szakpolitikai területnél, hogy számos terület – így Paks 2 vagy éppen az orosz gázbeszerzés – Szijjártó Péter fennhatósága alatt maradt. Az átfedések ellenére olyan pletykákat lehetett hallani, hogy Lantos Csaba megkapta Orbán Viktor miniszterelnöktől azokat az eszközöket – legyen szó forrásokról vagy éppen a jogszabályi környezet átszabásáról –, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ország energiahelyzetét javítani lehessen. A korábbi évek hibás stratégiájába és döntéseibe ugyanis 2022 nyarán-őszén kis híján beleroppant az ország, a gáz árának elképesztő emelkedése ugyanis megmutatta, hogy rossz irányba ment a kormány. Az új minisztérium ráadásul a meglévő nehézségek mellé újabbakat is kapott, hiszen a sok szakember által megkérdőjelezett iparpolitika olyan többletenergia-igényt támaszt a következő években, amelynek hatékony megoldását továbbra sem látni.

Mint fent említettük, a paksi erőmű bővítése elsősorban a külgazdasági és külügyminiszter irányítása alatt áll, ennek ellenére a kérdésben Lantos Csaba is többször megszólalt. Nyilatkozatai azt jelezték, hogy ha el is készül Paks 2, ebben az évtizedben még biztosan nem fog termelni. A 2022-es energiaválság arra is felhívta a figyelmet, hogy növelni kell a hazai energiatermelést, mert a nemzetközi trendeknek, áraknak így is túlságosan kiszolgáltatott Magyarország. Éppen ezek miatt találni kell olyan megoldást, amely – energiastratégiai szempontból – rövid távon is megoldást jelent. A kormány jelentős gázerőművi kapacitásokban látta a kérdés megoldását, amely ugyanakkor a szakértők szerint sok szempontból zsákutcát jelent. Ezek ugyanis nem csupán csúcserőművek lennének, hanem folyamatosan termelőek, ez pedig kedvezőtlen a környezetvédelmi szempontokon túl azért is, mert a gázfüggőségünk (az Orbán-kormány döntései miatt az Oroszországtól való függőségünkkel) tovább növekszik, ami komoly energiabiztonsági kérdéseket vet fel. Ráadásul a kormánytagok is rendre arról beszéltek, hogy az olcsó földgáztól el kell búcsúzni, így egy fajlagosan drága energiatermelés mellett tette le a voksát a kabinet. Ahelyett, hogy már év közben a megújulóenergia-termelés erősítése érdekében tett volna lépéseket.

Ilyen lépésre látszólag a nyár vége felé került sor, amikor Lantos Csaba azt közölte, hogy a szűk hálózati keresztmetszetek miatti naperőműves korlátozást feloldják. A probléma az volt, hogy ezzel párhuzamosan egy igen kellemetlen meglepetéssel is szolgált a miniszter. Korábban ugyanis a kormány abban a hitben ringatta a napelem-tulajdonosokat, hogy akik az "uniós határidőig", vagyis 2023. december 31-éig létesítenek saját naperőműveket, azok a csatlakozás után 10 évig jogosultak lesznek az éves szaldó elszámolásra. Az energiaügyi miniszter azonban az ominózus bejelentésében azt mondta, hogy 2024. januártól nemcsak a 2024 után telepített lakossági napelemeknél szűnik meg az éves szaldóelszámolás lehetősége, hanem a régebbi rendszereket is átteszik havi elszámolásba.

Miután a jelenlegi áramdíj két tételből áll, magának az energia árából, ami a rezsicsökkentett ár nagyjából hatodát teszi ki, és a számla döntő részét lefedő rendszerhasználati díjból, így ez a lépés nagyon komoly felháborodást váltott ki. Ezzel ugyanis egy jelentős rezsiemelés valósult volna meg. (Hogy miért, azt lenti a cikkünkben részletesen kifejtettük.)

A népharag kivételesen hatott

Már akkor is nagyjából 225 ezer családot érintett volna anyagilag kellemetlenül a kormány döntése, és valószínűsíthetően a kabinet a magas infláció miatt erodálódó szavazótáborát nem akarta tovább faragni, így a felhördülés kivételesen nyitott fülekre talált, és végül a kormány visszatáncolt. A korábban létesített háztartási erőművek így a létesítéstől számított 10 évig éves szaldóelszámolásban maradhatnak. A rövidtávú politikai szempontokon túl egyébként sokkal fontosabb, hogy a hazai energiagazdálkodás szempontjából is kulcsfontosságú a napelemek telepítése, amit a mostani rendszerben a szaldórendszer megszüntetése megtérülési szempontból ellehetetlenített volna.

Fent ugyanis említettük, hogy az ország energiaigénye – és azon belül a karbonsemleges energiaigénye is – dinamikusan fog növekedni a következő években. Ennek a kielégítése naperőművek nélkül elképzelhetetlennek tűnik. Így több szempontból is indokolt volt, hogy a kormány revideálta az álláspontját.

Sőt, később az Energiaügyi Minisztérium olyan változásokat lebegtetett be annak érdekében, hogy a napelemek megtérülése biztosítható legyen, ami a mostani elhibázott rezsirendszer lebontásának kezdetét jelentheti. (A rezsirendszerrel kapcsolatos kritikákról a gázpiaci elmúlt éves összefoglalónkban hosszabban írtunk). Úgy tűnik, bevezethetik 2025-től, hogy akár a háztartási erőművek tulajdonosai is értékesíthetik a piacon az általuk termelt energiát. Illetve fordítva, az is az asztalon van, hogy akik az átlagfogyasztásnál nagyobb mennyiséget használnak (így úgynevezett lakossági piaci árat fizetnek), azok is vásárolhatnak majd a mostaninál olcsóbban, piaci áron elektromos áramot.

A kormány egyébként az óév vége felé egy újabb napelemes pályázattal is kedveskedett a lakosságnak, mely keretében nemcsak napelemes rendszerre, de akkumulátoros tárolókapacitásra is lehet támogatást kapni. Ugyan a korábbi 100 százalékos pályázat sokak számára óriási csalódás volt, sőt a felelősséget ugyan elmaszatolva, de az ekkor felmerült hibákat a kormány is elismerte, szinte biztosra vehető, hogy lesznek jelentkezők az így telepíthető nagyjából 20 ezer háztartási naperőműre. Részben ez is hozzájárulhat egyébként ahhoz, hogy az idén elért 250 ezer otthoni napelemes rendszert követően 2024 végén már akár 300 ezer magyar háztartás energiaigénye legyen legalább részben a saját naperőműveik által előállított áram révén fedezve.