Egyszerre öt jelentős szállodaberuházás zajlik Debrecenben, amiknek egy részéhez fejenként 3-4 milliárd forinttal az állam is hozzájárul. A cívisváros lassan felkerül a hotelfejlesztők térképére, sőt, mivel a Mercure lánc is megjelenik, immár egy nagy nemzetközi hálózatba is bekapcsolják a kormánypárti városvezetés által csak 2. fővárosnak álmodott települést.
Az önkormányzat cége, a Debreceni Gyógyfürdő Zrt., amely idén januártól már Aquaticum Debrecen Kft. néven fut egy négycsillagos hotelt (Aquaticum Hotel Plage Superior) építtet, ehhez 4,4 milliárd forintos támogatást kap a kormánytól. Az idei tervezés után jövő tavasszal kezdhetnek a kivitelezéshez. A cégnek egyébként már van üzemeltetési gyakorlata is, az elegáns Hotel Lycium és az Aquaticum Hotel ugyanis hozzá tartozik.
A Szinorg Csoport ernyője alatt működő Bajcsy Invest Kft. szintén a négycsillagos kategóriára összpontosít: elvileg pár héttel a jövő évi választások elé időzítve adja át saját, 155 szobás négycsillagos szállodáját, amit majd a Mercure lánc fog üzemeltetni. A munkáért 8,2 milliárd forintot számlázhat, viszont nem kell ennyire mélyen a zsebébe nyúlnia, ugyanis 3,45 milliárd forint lesz a „kormányzati appanázs”, amit a Kisfaludy-programon keresztül kap meg.
Egyébként a Szinorg Csoporthoz tartozik az a Hunép is, amely egy sor közbeszerzésen sikeresen szerepelt az elmúlt években.Ugyanez a cég építi a városban a lélegeztető gépekhez szükséges szenzorokat gyártó üzemet a svájci Sensirion cég számára, az a beruházás 3,5 milliárd forintba kerül.
A Kisfaludy-program eddig is bőkezű volt Debrecennel, a pályázatokon keresztül Debrecenben 103, a közvetlen térségében 1300 magánszálláshely újult meg több mint négymilliárd forintos támogatással. Az így felújított 4100 szoba mellett a térség 33 panziójában további 350 szoba létesült, vagy újult meg további több mint egy milliárd forintból – derül ki egy minisztériumi összegzésből, amit a leendő Mercure hotel alapkőletételekor közöltek.
Helyi ingatlanszakértőktől úgy tudjuk, hogy a támogatások elosztásánál jókor volt jó helyen a Füredi Kastély Kft. is, ez a vállalkozás ugyancsak négycsillagos hotelbe, a 101 szobásra tervezett Smart Life Hotel Debrecen megvalósításába kezdett és 3,66 milliárd forint közpénzt szerzett.
Közvetve nagy segítség jutott a kormány kedvenc felsőoktatási intézményének is, a Mathias Corvinus Collegiumnak is, ez ugyanis megkapta az egykor szebb napokat megélt Aranybika szállót, amit saját céljaira alakíthat át és bővíthet. Az előzetes tervekből egyelőre annyi szűrődött ki, hogy a szálloda négy lakószintjén 155 szobát alakítanak ki 310 férőhellyel, emellett a létesítményben helyet kap egy közel 120 férőhelyes étterem és egy bár, ezen kívül megépül egy 120 férőhelyes konferenciaterem és egy mélygarázs is.
Debrecenben mások is próbálkoznak, de állami mankó nélkül. Az Aze Zero Hungary Kft. egy Mester Residence Hotel nevű szálláshelyet hoz létre, míg a Dryvit Profi Kft. egy 46 egységből álló apartmanhotelt (Stay Apartman Hotel) épít saját beruházásban, feltehetően az egyre több nyugat-európai vállalatvezető kiszolgálására.
Ezek a felsővezetők zömmel az egymás után átadott helyi gyártó üzemekbe és logisztikai központokba jönnek dolgozni hosszabb-rövidebb időre. Nem mindig szállodában laknak, aki több hónapig vagy két-három évig tartózkodik a városban, annak kifizetődőbb apartmant bérelni.
A gyárépítési hullám nem akar csitulni. Az elmúlt három évben a FAG, a Continental, a Krones, a Thyssenkrupp hozott létre különféle üzemeket, ezekhez a kormány összesen mintegy 26 milliárd forintos támogatást adott. Még tart a Semcorp kivitelezése és nagy erőkkel a BMW-gyár kiszolgálására való infrastrukturális fejlesztéssorozat (főleg közút és vasút), e két beruházáshoz mintegy 150 milliárd forinttal járul hozzá a magyar állam, ebből a BMW-rész 135 milliárd forint).Több logisztikai központ is épült, legutóbb a Deufolé 7 milliárd forintért, ahhoz 1,4 milliárd forint közpénz érkezett.
A kormány Debrecenben építi fel azt a két oltóanyaggyárat, amit részben a koronavírus elleni vakcinák előállítására terveztek. Az idei és a jövő évi büdzsében is több milliárd forintot tettek félre erre célra.
A debreciner.hu idézte a városi televíziónak minap nyilatkozó Barcsa Lajos alpolgármestert, aki szerint az észak-nyugati gazdasági övezetben nem szeretnének újabb területeket bevonni, a déli ipari parkkal kapcsolatos döntések pedig a befektetői érdeklődéstől függenek. Érdekes lett volna megtudni, hogy miért késik a BMW-gyár építése, de erről nem kérdezték a városvezetőt az önkormányzati tévében. Az észak-nyugati övezet további fejlesztéséhez egyébként pont a napokban szavazott meg a kormány újabb 9,9 milliárd forintot.
Egyszercsak mégis felépül majd az a gyár is, s akkorra még több lakóparki lakás is rendelkezésre áll, ha éppen úgy akarják a külföldi cégek első emberei. A várost a megyeszékhelyek közül sokáig megelőzte Győr az új társasházi beruházások terén, de most már maga mögé utasította. Most nyáron 36 projekt van valamilyen szakaszban, ezzel holtversenyben áll Szegeddel. Ha mindet fel is építik, akkor 724 új otthon kerül a piacra.
Nem csupán a beruházásokat, de az árakat tekintve is „piacvezető” a cívisváros. A megyeszékhelyek közül itt a legmagasabb az új otthonok fajlagos ára: különféle ingatlanközvetítői források szerint 850-870 ezer forint négyzetméterenként, ami már több budapesti belső kerületben tapasztalt árral is megegyezik. A legdrágább vidéki lakásprojekt is Debrecenben található, amelynek kínálati ára elérte a négyzetméterenkénti 1,5 millió forintot és a megyei jogú városok öt legdrágább projektje közül négy is a városban épül.
Az Otthon Centrum szerint a használt paneleknél is 400 ezer forint feletti az átlagár Debrecenben, a tégla lakásoknál 500 ezer forint körüli értéket tapasztalni, de például a használt családi házak átlagos fajlagos ára 330-350 ezer forint négyzetméterenként az idei tranzakciók alapján.
