10p

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Futballklubok, játékosok és szervezetek sora sötétítette el közösségimédia-csatornáit május 1. és 4. között, ezzel tiltakozva a gyűlölködő, illetve rasszista kommentáradat, valamint a különféle platformok szerintük nem megfelelő moderálása miatt. Gesztusnak látványos volt, de ha az összes üzleti és kommunikációs érv a közösségimédiás-jelenlét növelése mellett szól, kivonulni aligha lehet, a teljes megrendszabályozás meg szélmalomharcnak tűnik.

Némiképp ironikus, hogy azon a hétvégén, melynek az angol labdarúgó Premier League-ben a csendről kellett volna szólnia, a legnagyobb sztori a tulajdonosok ellen tüntető Manchester United-fanatikusok betörése volt az Old Traffordra, no meg az, hogy emiatt el kellett halasztani a Liverpool elleni bajnokit. A hétvége híréről azonban egy szó sem jelent meg a Premier League, a Manchester United vagy a Liverpool közösségimédia-felületein – hiszen szövetségek, szervezetek és klubok hosszú sora hirdetett teljes bojkottot május 1. és 4. között.

  • Az angol labdarúgó Premier League és klubjai
  • Az angol Football League (2.–4. liga) és klubjai
  • A fentiek játékosainak sora
  • Az angol, a skót, a walesi és az északír labdarúgó-szövetség
  • A skót profi futballklubok
  • Az angol és skót női klubok
  • A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA)
  • Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA)
  • A Formula–1-es pilóták
  • Az Angol Teniszszövetség
  • A brit kerékpáros, gyeplabda és lósport-szövetségek
  • Prominens rögbi és krikettszervezetek (válogatott és klubszinten)

Ilyen szintű kollektív bojkott még nem volt sport és közösségimédia-platformok közös történetében.

EBBŐL MOST MÁR ELÉG

„Enough is enough”, azaz ebből elég volt. A szervezetek és sportolók azért vonultak ki napokra a közösségimédia-térből, mert elfogadhatatlannak tartják a kommentekben és privát üzenetekben ömlő szennyáradatot, illetve követelik, hogy a különböző platformok a mostaninál erősebben moderálják a sértő, gyűlölködő és rasszista hozzászólásokat, üzeneteket.

Az angol futball egyik szókimondó figurája, a Watford-klublegenda Troy Deeney arról beszélt a BBC-nek, hogy neki és családjának napi szinten kell „gyűlöletcunamival” megküzdenie.

„Jó ideje beszélünk már arról, hogy a közösségi média milyen hatással van a fiatalabb generációra és a mentális egészségre. Nagyon nehéz ezeket az üzeneteket olvasnom és nem reagálni rájuk. Nem szabad reagálnunk, hiszen privilegizált pozícióban vagyunk, de néha emberileg nem bírjuk – és ekkor a reakciónkért mi leszünk felelősek” – magyarázta.

A Manchester United kiadta egy belső kutatása eredményeit: 2019 szeptembere és 2021 februárja között 3300 „gyűlöletposzt” zúdult a játékosokra, ezek döntő többsége rasszista volt. A vizsgált időszakban 350 százalékkal nőtt az MU-játékosokra irányuló online abúzus.

A kampányban megcélzott Facebook (mely az Instagramnak is tulajdonosa) és Twitter közleményben jelezte: elkötelezett az online abúzus elleni harc mellett, folyamatosan növeli saját „biztonsági stábját”, mely rengeteg, a platformok szabályzatába ütköző kommentet vagy üzenetet eltávolít. Az Instagram bevezetett egy automatikus szűrőt, a Twitter februári közleményében jelezte, 2020. szeptember 12. óta több mint 5000 gyalázkodó tweetet törölt, kilencven százalékát proaktívan, jelentés nélkül. A cég rámutatott: az abúzust tartalmazó tweetek az összes, futballal kapcsolatos tweetnek csupán a 0,05 százalékát jelentik.

A futballvilágban megnyilvánuló diszkrimináció és rasszizmus ellen küzdő Kick It Out szervezet viszont amondó, a nagy közösségimédia-platformok nem tesznek eleget.

„Szomorú, de a közösségi médiában rendszeres lett a toxikus abúzus. A gyűlölködés elkeserítően normalizálttá vált. A bojkott jelzi a dühünket amiatt, hogy a gyűlölködés milyen károkat okoz azoknak, akik érintettek a futballban (…) Követeljük, hogy a közösségimédia-vállalatok reagáljanak gyorsabban és tegyenek többet. Arra van szükség, hogy a felületeik az internetes trollok számára legyenek ellenséges helyek, ne pedig a futballcsalád számára” – jelentette ki Sanjay Bhandari, a Kick It Out vezetője. A szervezet kormányzati beavatkozást sürget és a közösségimédia-platformok erősebb szabályozását szorgalmazza. Ez persze gyakorlati problémák sorát okozhatná…

PÉNZRE VÁLTANI A KÖVETŐKET

„A Real Madrid 2020. július 16-án nyerte meg története harmincnegyedik bajnoki címét. Ekkor 248 millió követője volt a közösségi médiában. A bajnokság megnyerése több mint 16 millió interakciót generált a Twitteren, a Facebookon – posztonként átlagban 74 192-t. A következő nap a klub 180 tartalmat tett közzé, ezek több mint 16,6 millió interakciót váltottak ki, az átlagot posztonként 92 ezerre emelve” – kezdi a futball, futballüzlet és közösségi média kapcsolatát boncolgató, március végén megjelent elemzését a KPMG.

A Real Madrid – ősi riválisával, a Barcelonával fej-fej mellett – a közösségimédia-követők száma alapján a két legnépszerűbb futballklub, a virtuális dobogón a Manchester United a harmadik. Ha a kereskedelmi bevételeket a közösségimédia-követők számával osztjuk, akkor viszont a Tottenham Hotspur áll az élen (4,3 euró/közösségimédia-követő) a Bayern München (3,8), a Manchester City (3,3), a Paris Saint-Germain (3,2) és a Liverpool (2,5) előtt. A KPMG elemzése a 2019–2020-as üzleti év kimutatásait használta, ez alapján kapcsolat van a kereskedelmi bevételek száma és a közösségimédia-követők nagysága között, bár ez aligha okoz meglepetést.

 

„Különösen fontos lett ez a kapcsolat a koronavírus-világjárvány alatt, mivel a klubok (…) elkezdtek innovatív megoldásokat alkalmazni, hogy lefoglalják és monetizálják hűséges szurkolóikat” – állapítja meg a jelentés.

Mint a KPMG is megemlíti, nehéz egészen pontosan mérni a szurkolói közösségimédia-elköteleződés és a kereskedelmi stratégia közötti összefüggéseket és azok hatásait. Mindenesetre a közösségimédia-felületek több lehetőséget adnak a kluboknak: maximalizálhatják üzleti lehetőségeiket, új közösségekben erősíthetik a brandet, jobban kihasználhatják szponzori-kereskedelmi együttműködési szerződéseiket.

„Egy olyan korban, melyben a klubok egyre inkább brandek, és a szurkolókra egyre inkább fogyasztóként tekintenek, sok klub megértette és megmutatja a fontosságát a drukkerektől érkező adatok értelmezésének és felhasználásának. Ezzel egyrészt javíthatják a szurkolói élményt, másrészt maximalizálhatják a kereskedelmi együttműködéseket. Azok a klubok, melyek releváns, autentikus és jókor kommunikált tartalmakkal szolgálják ki szurkolóik igényeit, elmélyíthetik a márkalojalitást” – mutat rá a jelentés.

A nagy sztárok szerződtetése – a topkategóriás futballcsillagok nagyobb követőtábort vonzanak, mint a klubok – hozzájárulhat egy-egy csapat közösségimédia-jelenlétének, követőtáborának felíveléséhez. Ezt jól mutatta Neymar PSG-hez, Cristiano Ronaldo Juventushoz igazolása. A Juventus brandátalakítása (címercsere, elmozdulás az életmódmárka felé), Cristiano Ronaldo szerződtetése, a portugál világklasszis közel félmilliárdos követőtáborának a klubhoz csapódása egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a torinói egyesület kereskedelmi bevételei 145 százalékkal nőttek. A klubok új platformokon jelennek meg, követve azt, hogy a szurkolótábor „merre tart” (TikTok a fiatal drukkerek, Weibo a hatalmas kínai piac miatt) és specialista közösségimédia-részlegeket építenek ki. Változik a hangvétel is, az olasz AS Roma laza, szórakoztató, a konvenciókkal szakító kommunikációját rengetegen átvették. A hivatalos klubhonlapok merev stílusát le kellett vetni, hogy a közösségi médiában sikeresek lehessenek a futballklubok.

Az irány megvan, a közösségimédia-felületek fejlődése pedig egyre jobb targetálást tesz lehetővé, egyre pontosabban látják a klubok, hogy követőiknek, szurkolóiknak mire van szüksége. Olyan drukkerek vonódnak be a közösségi médián keresztül, akik korábban „láthatatlanok” (és monetizálhatatlanok) voltak a klubok számára. Figyelmeztető jel azonban, hogy a klubok csúcskategóriájában valamelyest gyengül a követőtábor nagysága és a kereskedelmi bevételek közötti összefüggés, ugyanis a világszerte „szétterült” szurkolótábort nehéz bevonni olyan tevékenységbe, amelyből pénz is befolyik a klubkasszába. Ha egy pakisztáni Manchester United-drukker nem a hivatalos merchandisingot veszi meg, nem fizet elő exkluzív klubtartalmakra vagy akár közvetítésekre, a klub pedig nem szervez meccsturnét arra a piacra, akkor a kötődés és követés inkább szimbolikus szerepű.

A kluboknak, játékosoknak és szervezeteknek a közösségi média egy kommunikációs irányváltást is lehetővé tett. A social media segítségével minden korábbinál jobban kontrollálhatják magukról a narratívát, exkluzív tartalmakat kínálhatnak követőiknek és akár teljes mértékben figyelmen kívül hagyhatják a mainstream médiát – a közvetítési jogokért hatalmas összegeket fizető és ezért előjogokat élvező televíziók kivételével. Míg korábban a klubok, játékosok és a média között nem teljesen egészséges, ám alapvetően szimbiotikus viszony volt (a médiának a klubokra és a játékosokra, utóbbiaknak a hírveréshez a médiára volt szükségük), mára ez megváltozott, s sokan kihasználják a közösségi médiában rejlő lehetőséget narratívaalakításra. A médiának adott hozzáférés – különösen, ha kritikus kérdések hangozhatnak el – egyre csökkenő tendenciát mutat. Elvégre, ha egy klub vagy játékos a saját csatornáin egyedi, saját narratívájának megfelelő tartalmakat tud kínálni követőinek, kihagyva ezzel a médiát (és annak kérdéseit), miért ne tenné ezt meg?

Mind a kereskedelmi lehetőségek, mind a márkalojalitás elmélyítésének esélye, mind a narratívakontroll alapos ok arra, hogy a kluboknak – bármennyire is panaszkodnak – ne legyen okuk elhagyni a nagy közösségimédia-platformokat.

TÖRÖKÖT FOGTAM, NEM ERESZT

Ezzel persze a sportszervezetek és maguk a sportolók is a „törököt fogtam, nem ereszt” problémájába keveredtek. Üzleti és kommunikációs érdekeik arra ösztönzik őket, hogy minél erősebb közösségimédia-jelenlétet alakítsanak ki, egyre több platformon jelenjenek meg, egyre növeljék követőtáboruk számát és egyre jobban pénzre váltsák követőiket. Ugyanakkor minél jobban terjeszkednek, annál nagyobb az esély arra, hogy alkalmazottaik (így a játékosok) egyre erősebb online zaklatásnak, abúzusnak, gyalázkodásnak lesznek kitéve – rasszista megjegyzésektől a halálos fenyegetésekig. A futball szereplőinek szükségük van a nagy platformokra, ám minimalizálni akarják az azokról érkező, a főszereplőket – a játékosokat – közvetlenül befolyásoló káros impulzusokat. Kérdés, reális vágy-e csak a pozitívumokat „leszüretelni” a negatívumok nélkül.

Május 4-én éjjel Rabbi Matondo, a Schalke 04 Stoke Citynek kölcsönadott játékosa két képernyőképet posztolt Twitter-fiókjára. Az egyikben az szerepelt egy „rajongójától”: „B…. meg, te ronda nigga”. A másikban „nigger majomnak” minősítették.

„Jó látni, hogy a bojkott semmin sem változtatott” – jegyezte meg.

Természetesen a bejegyzés nagy „karriert” futott be, bő fél nap alatt 21 ezren lájkolták és több mint háromezren osztották meg. A legfelső hozzászólás? „Sosem lesz változás, ezt egyszerűen el kell fogadnunk.”

A klubok ismét elárasztották felületeiket tartalmakkal. Minden megy tovább.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!