„Az új kormány tiszta lappal indul az Európai Unióval eddig meglévő vitákban: egyértelmű esély van arra, hogy az uniós források felszabaduljanak” – válaszolta az Mfor kérdésére a GKI Zrt. vezető kutatója, Balogh Csaba. (A kohéziós források egy része ugyan elérhető, de óriási források vannak továbbra is befagyasztva – a szerk.)
Versenyfutás az idővel az eurómilliárdokért
Az elemző jó esélyt lát arra, hogy a Tisza-kormány teljesíti az Európai Unió Magyarországra vonatkozó elvárásait. Ez főleg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF, közismertebb nevén Helyreállítási Alap) esetében fontos, de Magyar Péteréknek nem maradt sok idejük: ezeket a forrásokat augusztus 31-ig fel kellene használni, az év végéig pedig el is kellene számolni ezekkel.
Az RRF-ből Magyarországra eső rész felfoghatatlanul nagy:
a 10,43 milliárd euró (3823,2 milliárd forint) nagyban megkönnyítené a Tisza-kormány helyzetét.
A forrásból 6 milliárd 512 millió eurót vissza nem térítendő támogatásként kaphat meg a magyar állam, 3 milliárd 918 millió eurót pedig hitelként.
Ez az eszköz alig a felét teszi ki a Tisza Párt választási programjában említett 20 milliárd euró (7338,1 milliárd forint) befagyasztott uniós forrásnak. 2,5 milliárd euróról ugyan már végleg lemondhat a kormány az Orbán-rendszer ellenállása miatt, de a többivel kapcsolatban azt ígéri, hogy elérhetővé teszi Magyarország számára.
Pozitív hatások
„Az első piaci reakciókból már látszódik a makrogazdasági hatás. A kormányváltás az egész magyar gazdaság kockázati megítélését javítja, ami külső finanszírozás szempontjából nagy előny. Ha a hitellábat nézzük, olcsóbb lesz az államháztartás finanszírozása” – mondta Balogh.
Az ország jó nemzetközi megítélése közvetve a magánszektor finanszírozási költségeit is csökkentheti. Hozzátette: ahogy a forrásokhoz hozzáfér Magyarország, megnyílik a lehetőség az uniós pályázatok felhasználására is,
az új megrendelések, beruházások pedig új munkalehetőségeket teremthetnek.
A gazdasági növekedés lehetőségéből magasabb, erőteljesebb bérfelzárkózás is következhet: ha sikerül alacsonyan tartani az inflációt, akkor a reálbérek emelkedése is felgyorsulhat az elemző szerint.
Az inflációt befolyásolhatja az üzemanyagok hatósági árainak és a kiskereskedelmi árréscsökkentésnek az esetleges kivezetése is. Az üzemanyagoknál május 15-ig van érvényben a jelenlegi hatósági ár – ekkor valószínűleg még a Fidesz-KDNP fog irányítani ügyvezető kormányként.
Az új Országgyűlés május vége felé alakulhat meg, a jövő hónap végéig érvényben lévő árréscsökkentés sorsa tehát már nagy eséllyel Magyar Péterék kezébe kerül.
Fotó: Klasszis Média
Vége lesz a forintnak?
A Tisza Párt másik jelentős ígérete az uniós pénzek hazahozatala mellett, hogy előkészíti Magyarországon az euró bevezetését és kitűz egy belátható időn belüli céldátumot. Ehhez azonban teljesíteni kell az Európai Unió maastrichti kritériumait is, ezt 2030-ra ígérik.
„Előretekintve tudjuk, hogy az infláció emelkedni fog, ami akadálya lehet az euró bevezetésének, de ezt van lehetőség alacsonyan tartani. Az államháztartási hiány 3 százalékra csökkentése és az államadósság csökkentése nehezebben teljesíthető” – mondta Balogh a feltételekről. Az uniós források megszerzése viszont az államadósság kamatköltségét is csökkentheti, sőt, az EU akár elnéző is lehet az új magyar vezetéssel, ha az azt érzékelteti Brüsszellel, hogy halad.
„Ha azt látják, hogy az új kormány célrendszerébe illeszkedik a csökkenő hiánypálya, és ezt konkrét intézkedésekkel hitelessé teszi, akkor a csatlakozási folyamat is könnyebb lehet az eurozónához” – tette hozzá.
Az új deviza bevezetése előtt viszont a forintnak legalább két évet el kell töltenie az Európai Árfolyam-mechanizmusban (ERM II). Ebben az időszakban a forint árfolyama az euróhoz lenne rögzítve.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Megállhat a magyar régiók leszakadása
Ahogy arról az Mfor is beszámolt, februárban tízéves csúcsra ugrott az országos munkanélküliségi ráta. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait nézve az látszik, hogy Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében különösen rossz a helyzet: a munkanélküliek aránya 8,9, illetve 8 százalék, emellett Somogy és Békés megyékben is 7 százalék felett áll.
„Az eddigi nyilatkozatok alapján az esélynövelő gazdaságpolitika látszik a legvalószínűbbnek. Ráadásul az uniós források célja éppen a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatása, a forrásokhoz való hozzáférés a leszakadó régiók és az oktatás fejlesztését is segítheti. Ezeknek a régióknak most optimistábbak a kilátásai” – válaszolta kérdésünkre Balogh.
Az uniós források segíthetnek, de néhány megye munkaerőpiacának jövőjét demográfiai akadályok is nehezítik. Békés megyében a munkaképes korú népesség 247 ezerről 192 ezerre csökkent 2010 óta, tehát minden ötödik ember a kora miatt kiesett a munkaerőpiacról. Az egész ország korfáját nézve is látszik, hogy évente több mint százezren érik el a nyugdíjkorhatárt, munkaképes korba pedig kevesebben lépnek.
