Vezető politikusoknak, országgyűlési képviselőknek vagyonnyilatkozatait elemezte a hazai sajtó az elmúlt napokban. Ki mennyit gyűjtött vagy épp vesztett egy év alatt? Vajon Orbán Viktor tényleg koldusszegény? Viszonylag keveset beszélünk viszont a városvezetők vagyonáról.
Az ok viszonyleg egyszerű: az ő vagyonnyilatkozataikra egy picit más szabályok vonatkoznak. A miniszterek, államtitkárok, országgyűlési képviselők bevallásait törvény előírása alapján kötelező a vagyonnyilatkozatot kezelő szerv honlapján közzétenni. Az önkormányzati törvény azonban csak annyit mond ki, hogy a dokumentum
„közérdekből nyilvános”.
Ez pedig azt jelenti, hogy az adott önkormányzat saját hatáskörben rögzítheti, hogy a polgármester, az alpolgármesterek, a helyi képviselők évente esedékes nyilatkozatait hogyan kell kezelni.
Mészáros Lőrinc hosszú ideig Felcsút polgármestere is volt, az ő vagyonnyilatkozatát több alkalommal is szerették volna megismerni a média képviselői. Ám azt a település honlapján nem tették közzé, 2014-ben az Átlátszó és a 444 is megpróbált beletekinteni, ám az önkormányzat részéről ellenállásba ütköztek. 2016-ban az akkor még nem propagandaoldalként működő Origo ismertette azt, hogy a felcsúti önkormányzat rendelkezésükre bocsátja az azóta az ország leggazdagabb emberévé vált Mészáros Lőrinc vagyonbevallását, ám
azt csak személyesen lehet megtekinteni, és fotót vagy másolatot nem készíthettek róla.
A „közérdekből nyilvános” kifejezés adta gumiszabállyal nem csak az alig kétezer lelket számláló Fejér vármegyei település él (vissza). Ennél sokkal jelentősebb nagyvárosok honlapjairól sem lehet megismerni sem a városvezető, sem a képviselők vagyoni helyzetét. A huszonöt megyei jogú város (Baja 2022-ben már megkapta ezt a rangot, de az ezzel járó feladatokat csak a jövő évi önkormányzati választásokat követően kell ellátnia) közül tizennégy esetben akadtunk rá az adott nagyváros honlapján a közgyűlési képviselők, polgármesterek vagyonnyilatkozataira, míg Békéscsaba, Debrecen, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Salgótarján, Sopron, Székesfehérvár, Szekszárd és Zalaegerszeg honlapján nem találtuk meg a városvezetők ilyen jellegű dokumentumait.
Ami nem zárja ki azt, hogy nincs vagy ne lenne nyilvános. Elképzelhető, hogy – bármilyen alaposan is igyekeztünk kutakodni az egyes városok honlapjain – valami almenü kisbetűs részének lábjegyzetébe ott van elrejtve a link. Az is egyértelmű, hogy ha bárki kérné, akkor lehet, hogy már egy egyszerű e-mailes megkeresésre is, de egy közérdekű adatigénylésre vonatkozóan biztosan rendelkezésre bocsátanák. Ám a mai, digitalizációval átszőtt világban
nem segíti a mindenkori hatalom (ideértve a helyhatóságokat is) ellenőrzését, ha a vagyonnyilatkozat megismerése nem automatikusan, hanem külön kérésre történik.
A fenti listából látható, a „titkolózás” nem függ politikai hovatartozástól, mind a dokumentumokat honlapjukon közzétevő, mind az azokat csupán Halas-dossziéban lefűző városok vezetői között találunk vegyesen kormánypárti és ellenzéki politikust is. És miután ma már minden magyarországi település rendelkezik saját honlappal, nem lenne ördögtől való elképzelés az önkormányzatok vezetőit is kötelezni a vagyonnyilatkozatok internetes közzétételére.
A vagyonnyilatkozatok kérdésköréhez hozzátartozik az is, hogy a társadalom valószínűleg immunissá vált a politikusok korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban. A vagyonnyilatkozatra szó szerint rámondható, hogy „a papír bármit elbír”, magyarán azok valóságtartalma elég nehezen ellenőrizhető. Tulajdonképpen a cégnyilvánosságon kívül minden más azon múlik, elhisszük-e a nyilatkozatban feltüntetett adatokat. Az ingatlannyilvántartás név szerint nem kereshető, a számlán levő pénzek, az értékpapírok, megtakarítások nyilvánosságát a banktitok védi, annak ellenőrzése pedig, hogy az illető tényleg ötezer vagy 76 millió forintot tartott otthon készpénzben az előző év december 31-én, tényleg lehetetlen.
A közhatalom ellenőrzésének fontos eleme lehetne, ha
a beírt adatokat az illetőnek dokumentumokkal kellene bizonyítania.
Például egy tulajdoni lap, december 31-i számlakivonat, egy brókercég igazolása egy lépés lehetne előre, nem hátra, persze ez sem biztosítja azt, hogy az adott vezető nem titkol-e el valamit. Annak kiderítéséhez érdemi nyomozómunkára lenne szükség. De ilyet az elmúlt harminchárom év alatt még nem láttunk.
Lapunk több cikkben is foglalkozott a nyilvános vagyonnyilatkozatokkal. Az országgyűlési képviselők ingatlanait ebben az írásunkban dolgoztuk fel:
A politikusi portfoliók, értékpapírok, készpénzállomány alakulásáról itt olvashat:
Budapest főpolgármesterének és a kerületi polgármesterek vagyonnyilatkozatait ebben az írásunkban vettük górcső alá:
