Zöld költségvetés, férfiak 40, ne fizessünk az EU-nak! – ezeket szeretnék látni az ellenzéki képviselők a jövő évi büdzsében

Csütörtök délutánig lehetett módosító javaslatokat benyújtani a 2025-ös költségvetési törvényjavaslathoz. Eddig az időpontig nem kevesebb mint 372 ilyen iromány érkezett, valamennyit ellenzéki képviselők nyújtották be. A kormánykritikus átcsoportosítási tervek kárvallottjai rendszerint a közmédia és a kormánypropaganda lennének, de számos módosító javaslat a kormányzati infokommunikációs kiadásokat, Paks II. tőkeemelését vagy a kiemelt rendezvényekre elkülönített összeget csonkítaná vagy épp törölné el. Más módosító javaslatok azonban sokszor csak a kiadási oldalt, így a költségvetési hiány mértékét növelnék.

Szűkebb pátriánk

A 2022-es hatpárti ellenzék egyéni választókerületekben győztes jelöltjei a körzetükhöz csoportosítanának át költségvetési forrásokat.

Saját választókerülete fejlesztéséhez irányítana az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, Vajda Zoltán és Hiller István is 10,9 milliárd, 156,3 milliárd, illetve 24,1 milliárd forintot. Ezeket a pénzeket a képviselők a közmédia és a kormánypropaganda költségvetésének megnyirbálásán túl a Magyar Nemzeti Bank alapítványának megszüntetéséből teremtenék elő (noha egy alapítvány megszüntetése, még ha abba kormány bele is menne, a hatályos szabályok mellett nem is olyan egyszerű – a szerk.).

Ugyancsak választókerülete fejlesztésére csoportosítana át Oláh Lajos, a DK képviselője. Egész pontosan a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díját csökkentve 31 milliárd forintot terézvárosi fejlesztések javára, emellett erzsébetvárosi fejlesztéseket valósítana meg 47,7 milliárd forint összegben, amit a Nemzeti Együttműködési Alap, valamint sporttámogatások költségvetési forrásainak megkurtításával teremtene elő. Párttársa, Varju László, aki az újpesti központú választókerület képviselője, a kormányzati infokommunikációs szolgáltatások terhére növelné a kerület infrastrukturális fejlesztéseire szánt összeget, 20,7 milliárd forinttal. Ugyancsak ebből a forrásból csoportosítana át választókerülete, Kispest fejlesztésére Arató Gergely 18,4 milliárd forintot, ahogy a szintén DK-s Barkóczi Balázs is, ő 80 milliárd forintot venne el infokommunikációból, majd adná oda a főváros IV. és XV. kerületének.

Csárdi Antal, aki Budapest legbelső kerületeinek egyéni képviselője, összesen 10 milliárd forintot biztosítana városrehabilitációra, zöldfelületek megvalósítására és társasházak felújítására a választókerületében. Ezt a pénzt az LMP képviselője egyrészt a Külgazdasági és Külügyminisztérium beruházásösztönzési célelőirányzatából, másrészt a propagandára szánt kormányzati kiadásokból venné el.

A Párbeszéd egyéni választókerületekben győztes képviselői, Mellár Tamás, Tordai Bence, Szabó Tímea és Jámbor András szintén módosító javaslatokat nyújtottak be körzeteik fejlesztéséért. Az összesen 153 milliárd forintnyi fejlesztést az állami beruházási alap, illetve kisebb részben az állami irodaház-vásárlás terhére különítenék el.

Zöld büdzsé, önkormányzatok és férfiak 40

Az LMP képviselői a költségvetési törvénytervezethez benyújtott módosító indítványaikban nagyobb közteherrel sújtanák a károsanyag-kibocsátókat. Így 200 milliárd forint bevétellel számolnának a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatásából, 75 milliárddal a környezetvédelmi termékdíjak megemeléséből, 100 milliárddal a bányajáradék visszaemeléséből. Eltörölnék továbbá a szerintük az akkumulátorgyárak magyarországi támogatására szánt 175 milliárd forintnyi beruházásösztönzési kiadási célelőirányzatot és Paks II. újabb 150 milliárd forintos tőkeemelésének kiadási előirányzatát is.

A zöld párt 10 milliárd forintot fordítana természetvédelmi őrszolgálatra, 35 milliárdot erdővédelemre, 50 milliárdot a távfűtő- és távhűtőrendszerek fejlesztésére, 200 milliárd forintot a villamosenergia-hálózat fejlesztésére. 600 milliárd forintból komplex épületenergetikai mélyfelújítási és háztartási megújulóenergia-programot indítanának, 300 milliárd forintot fordítanának vasútfejlesztésre, 500 milliárdot víztározók létesítésére, valamint 150 milliárd forintból Lakossági Víziközmű Rekonstrukciós Alapot hoznának létre.

1316,5 milliárd forintos Zöld Átállás Alapot hozna létre a büdzsén belül a Párbeszéd három képviselője. A Szabó Rebeka, Szabó Tímea és Tordai Bence által jegyzett indítvány emellett 20 milliárdról 40 milliárd forintra növelné a légiközlekedési környezetterhelési adóból befolyó összeget is. Az ellenzéki csoport a honvédségtől 350 milliárd, a Budapest–Belgrád vasútvonaltól 137 milliárd, a kormánypropagandától 39 milliárd, a kormányzati irodaház-vásárlástól 120 milliárd, az állami beruházási alaptól pedig 150 milliárd forintot vonna el, amit a Zöld Átállás Alapban költenének el. Az indítvány szerint az Alap bevételeit kiegészítené a társaságiadó-kedvezmények 550 milliárd forintos szűkítése, a légitársaságok adójának visszavezetéséből származó 30 milliárd és az ökoadók többletbevételéből eredő 40 milliárd forint is.

A kiadási oldalon a legjelentősebb tétel lenne a vasútfejlesztés 330 milliárd forintért, az energiahatékonysági programra szánt 250 milliárd forint, HÉV-járműbeszerzés 200 milliárd forintért, aszálymegelőzésre, víztározókra szánt 140 milliárd forint, valamint az önkormányzatok közösségi közlekedésének támogatására szánt 120 milliárd forint. Kiserőművekre, napelemes pályázatokra 99 milliárd forintot fordítanának ugyanebből az Alapból.

Három módosító indítvánnyal állt elő a Momentum frakciója. Az egyikben a párt a kiemelt rendezvényekre biztosított költségvetési összegből csoportosítana át 23,8 milliárd forintot az Energiaügyi Minisztériumon belül környezetvédelmi feladatokra. Egy másik javaslatuk kereken nullára csökkentené a közmédia támogatását, emellett a kormányzati infokommunikációs feladatok és a kiemelt rendezvények kiadási előirányzatát is megkurtítaná 15,2 milliárd, illetve 3,2 milliárd forinttal. E három tételből 150,7 milliárd forintos Budapest Alapot hoznának létre „a budapesti polgárok által legfontosabbnak tartott projektek” megvalósítására. Harmadik beadványuk a kormánypropaganda teljes összegének, illetve a kormányzati infokommunikációra szánt összeg előzőből fennmaradt 146,6 milliárd forintjából mindösszesen 186,1 milliárd forintos Fejlődő Vidék Alapot hozna létre. Ebből huszonnégy kisebb-nagyobb projektet valósítanának meg: a legnagyobb tételek 50 milliárd forintért a szentendrei HÉV-vonal felújítása, 25 milliárdért a budakalászi elkerülő út megépítése, 20 milliárdért a 11-es út szentendrei szakaszának felújítása, 15-15 milliárd forintért pedig a Békéscsaba–Szeged és az Orosháza–Szentes vasútvonalak felújítása és járműállományainak cseréje lenne.

A DK frakciója egy önkormányzati csomaggal állt elő, mely a Budapesten befolyó gépjárműadó-bevételeket fele-fele arányban a fővárosnak és a kerületeknek adná azzal a kitétellel, hogy azt csak útfelújításra lehet költeni. Ugyanebben a csomagban a DK a 2019-es összegben rögzítené az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulást, biztosítaná az Egészséges Budapestért program még ki nem fizetett 27 milliárd forintos részét, és 200 milliárd forintért új HÉV-szerelvények vásárlására is forrást biztosítana. Ezzel párhuzamosan kivenné a büdzséből a 131 milliárd forintos állami irodaház-vásárlást, és 96 milliárd forinttal kevesebbet biztosítana kormányzati infokommunikációs szolgáltatásra.

A főváros anyagi helyzetéről a közelmúltban Kiss Ambrus főigazgatóval beszélgettünk a Klasszis Klub Live-ban:

A Jobbik öt képviselője egy olyan módosító indítvánnyal is előállt, mely forrást biztosítana ahhoz, hogy a nők mellett a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 év munkaviszony után. A javaslat összesen 600 milliárd forint pluszjuttatást biztosítana erre a kormány által előterjesztett indítványban szereplő, Nők 40 program kiadásait biztosító 490,5 milliárd mellett. Az ellenzéki képviselők a pénzt a központi tartalék, a Budapest–Belgrád vasútvonal, a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjai, a kormánypropaganda, a kormányzati infokommunikációs szolgáltatások, az Eximbank kamatkiegyenlítése és a filmipari támogatások terhére teremtenék elő.

Pár érdekesség: Lázár-megszorítások, nők elleni bűncselekmények üldözése és euroszkepticizmus

A dombóvári időközi választás a költségvetésre is rányomja a bélyegét: a szocialista Komjáthi Imre a közmédia terhére a városi szakrendelő felújításának befejezésére csoportosítana át 1,3 milliárd forintot.

Az MSZP-s Tóth Bertalan indítványaiban a 2022 őszén első körben két évre elhalasztott beruházások egy részére juttatna forrást a büdzséből Pest, Somogy és Zala vármegyébe, Miskolcra és Veszprémbe, valamint Nagykőrös és Kiskunfélegyháza térségébe. Az általa benyújtott módosító javaslatok összesen több mint 400 milliárd forintot csoportosítanának át. A szocialista politikus ezek forrását a kormánypropagandának, a közmédiának vagy épp Paks II.-nek szánt költségvetési pénzek terhére biztosítaná.

A szintén a szocialista frakcióban ülő Gurmai Zita egyik javaslata 8,25 milliárd forintot szánna a Belügyminisztériumon belül a nők elleni erőszakos bűncselekmények fokozott üldözésére, ezt az összeget szintén a közmédiától vonná el.

A fővárosban, különösen az Üllői út és a Nagykörút kereszteződése körül járók joggal szégyellik, hogy évek óta félkészen áll az Iparművészeti Múzeum felújítása – véli Ungár Péter LMP-s képviselő, aki 20 milliárd forintot különítene el a renoválás befejezésére.

A jobbikos Brenner Koloman egyik módosító javaslata azt kezdeményezi, hogy a rendkívüli tartalékokból 250 millió forintot elvonva bontsák el a Sopron és az ausztriai Klingenbach közti határátkelőt, amely a schengeni övezetben felesleges, és eltüntetésével lehetőség teremne a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is. Párttársa, Dudás Róbert módosító indítványában a gépjárműadót újra átadná az önkormányzatoknak, utóbbinak összege jövőre várhatóan 102,7 milliárd forintra rúg.

Kereken 300 millió forinttal emelné meg Pest vármegye működésének támogatását Novák Előd. A Mi Hazánk képviselője az indítványt azzal indokolja, hogy a különleges gazdasági övezetek megszűnésével a vármegyei önkormányzat ekkora iparűzési adótól esik el. Ugyanő valószínűleg az év trollkodását kívánja megvalósítani: a parlament „fenegyereke” egy módosító indítványában azt javasolja, az Európai Unió költségvetéséhez történő hozzájárulást, csaknem 698 milliárdot vegyék ki a költségvetési javaslatból. „Ne fizessünk az EU-nak, amíg a nekünk járó támogatásokat nem kapjuk meg!” – áll az előterjesztés indokolásában, hozzátéve, például a pedagógusok bérének emelésére kellene fordítani ezt a pénzt.

A jövő évi büdzsé vitája a héten kezdődött a parlamentben, a költségvetés zárószavazására pedig várhatóan december 20-án kerül sor a Tisztelt Házban. És bár az ellenzéki politikusok elképzelései akár szépen is hangozhatnak, a költségvetés (és módosító indítványai) elfogadásához a parlament egyszerű többségének, azaz a jelenlévő képviselők felének plusz egy főnek a szavazata szükséges, ami a kétharmados kormánytöbbség ellenében elég nehezen képzelhető el.