A fentiek GKI Egészségügy-kutató Intézet felméréséből derülnek ki. Mint Skultéti László ügyvezető a Magyar Rádiónak elmondta azoknak a vállalkozásoknak a 64 százaléka, amelyek kizárólag az Országos Egészségügyi Pénztárral állnak szerződéses kapcsolatban, tehát másnak nem értékesítik a szolgáltatásaikat, romlott a jövedelmezősége annak következtében, hogy az idei finanszírozási rendszer csak részben fedezi a tavalyi béremelés idei költségeit, azt, hogy idén is több bért kell fizetnie az alkalmazottaknak, mint 2002-ben.
Ez tavaly csak három hónapot érintett az idén viszont az egész évet. Azt ígérték, hogy beépítik a finanszírozási rendszerbe, de mint említettem, az érintettek kétharmada azt válaszolta, hogy ez rontotta a jövedelmezőségüket. 30 százalék pedig elégedett volt a finanszírozás változásával. Azok között a vállalkozások között, ahol az ő szolgáltatásukat csak részben értékesítik az OEP-nek, és más részét pedig a magánszférának, akár magánszemélyeknek, akár egészségpénztáraknak vagy egészségbiztosítással foglalkozó biztosítótársaságoknak vagy esetleg egyéb vállalkozásoknak, például itt a foglalkozás egészségügyre lehet gondolni.
Ezen vállalkozásoknak több mint háromnegyede számolt be arról, hogy romlott a jövedelmezősége a béremelés költségeinek csak részbeni fedezése miatt. Az egészségügyi vállalkozásokon belül a leginkább a fogászati ellátásban működő vállalkozások helyzete esett vissza. Legkevésbé az egyéb humán egészségügyi ellátással foglalkozó cégek jövedelmezőségét rontotta a béremelés.
A béremelések padlóra küldhetik az egészségügyi vállalkozásokat
A meglehetősen alacsony átlagos bérszínvonallal bíró egészségügyben erősen hatott a tavalyi béremelés. Ennek következtében ugyanis a területen működő vállalkozások 64 százalékának romlott a jövedelmezősége.
