Tavaly júliusban indította el az Unió azt a kampányt, melynek célja a lakosság megújuló energiaforrások iránti tudatosságának fokozása. E program keretében 2005 végén került sor arra a felmérésre, ami olyan kérdésekre kereste a választ, mi a megfelelő fórum a megújuló energiák fejlesztésére, illetve milyen a lakosság energiafogyasztási szokása, s hajlandó-e azokon változtatni.
Az adatok szerint az energiafüggőség csökkentése érdekében aktívabb technológiai kutatást és a megújuló energiák fejlesztését várja az európai közvélemény a kormányoktól. A megkérdezettek 47 százaléka szerint az EU a legjobb döntési szint, ahol válaszokat fogalmazhatnak meg a magas energiaárakkal, a globális felmelegedéssel, és az energia-ellátás biztonságával kapcsolatos kihívásokra. 37 százalék vélekedik úgy, hogy nemzeti szinten kellene meghozni a szükséges döntéseket.
Az energiafüggőség csökkentésére a megkérdezettek által leginkább kedvelt alternatíva a napenergia, melyre a válaszadók 48 százaléka voksolt. Ezt az olyan új energiatechnológiák követik, mint a hidrogén vagy a tiszta szén (41 százalék), míg a hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő szélenergia a harmadik helyre szorult. Az olajipar szabályozása (23 százalék) vagy az atomenergia (12 százalék) csak kevesek számára tűnik hosszú távon is jó lehetőségnek.
Figyelemre méltó, hogy a magyar válaszadók viszonylatában a napenergia 43 százalékkal végzett az első helyen, a dobogó második fokán pedig holtversenyben áll a szél, illetve az új energiatechnológiák (37 százalék). Az atomenergia pedig átlag alatti, 9 százalékos "népszerűségnek" örvend.
A felmérés rámutatott, hogy a válaszadók mintegy 43 százaléka több információt szeretne arról, mi módon csökkentheti saját energiafogyasztását, 40 százalék pedig örülne, ha az állam adókedvezménnyel ösztönözné az alacsonyabb energia felhasználást. Ugyanakkor 54 százalék egyáltalán nem készült fel arra, hogy esetleg többet fizessen a megújuló energiaforrásokért. A megkérdezettek mindössze 27 százaléka fizetne többet, ha az áremelkedés mértéke nem haladja meg az 5 százalékot.
A felmérésben 29430 embert kérdeztek meg, s a kutatás kiterjedt a 25 európai tagállam mellett Bulgáriára, Horvátországra, Romániára, Törökországra és az észak-ciprusi török közösségre is.
