Az EU-n kívül rekedhetnek a román élelmiszerek

A legutóbbi országjelentést követően Manuel Barroso egyértelművé tette: az európai közvéleményt többek között azzal sikerült megnyerni a román és bolgár csatlakozás támogatásának, hogy a két ország által képviselt, több mint 30 milliós új piac által nyújtott lehetőségeket hangsúlyozták. Más szavakkal megfogalmazva: Romániától az Unió elvárja az európai termékek teljes skálájának kritika nélküli befogadását, de a román élelmiszeripari termékek csak komoly szűrőn keresztül juthatnak be Európába; 2007-ben Románia mintegy 10 millió eurós célzott támogatást kap Brüsszeltől, kifejezetten egyes állat-betegségek (például a madárinfluenza és a sertéspestis) feltérképezésére és megszüntetésére.

A Román Élelmiszer-biztonsági Hatóság szerint a román élelmiszeripar jelenlegi, mintegy 800 szereplője közül mindössze 300 teljesíti a 2007. január elseje után hatályba lépő export-követelményeket.

Az egyes élelmiszeripari érdekcsoportok szerint az uniós csatlakozás az ágazatban működő cégek számára gyakran inkább hátránnyal jár. Mihai Visan, a Román Hússzövetség igazgatója szerint például a húsipari vállalkozások mintegy 15-18 százaléka lesz kénytelen választani a csőd, vagy kizárólagosan a hazai piacra történő termelés között. Ez utóbbihoz különleges engedélyre lesz szükség.

Nem látja rózsaszínnek a jövőt a Román Tejipari Szövetség elnöke, Valeriu Steriu sem, aki szerint 2007 tavasza előtt nem lehet egyértelműen megjósolni, hogy Romániát el fogja-e árasztani az olcsóbb európai tej. Erre a kérdésre a márciusi tejkvóta-rendszer kihirdetése fog választ adni. "Az viszont bizonyos, hogy a 330-ból mindössze 65 román cég lesz képes tejterméket európai exportra is termelni" - teszi hozzá önkritikusan.

A Háziszárnyas-tenyésztők Romániai Egyesülete optimista. "A román baromfi-piac ellen tud állni a közösségi piac által képviselt konkurrenciának" - reménykedik Ilie Van, az Egyesület elnöke. Számításaik szerint 2009-ig a csatlakozás inkább negatív következményekkel jár majd szakterületükön, de utána a román szárnyas-export folyamatosan nőni, míg az import csökkenni fog.

A Nemzeti Prognózis Bizottság elnöke, Ion Ghizdeanu szerint a helyzet nem tragikus. Az EU-ba irányuló élelmiszer-export csökkenését Unión kívüli célországokkal lehet kiegyensúlyozni. Szerinte a 2004-ben csatlakozott államok exportján belül is csökkent az EU-ba irányuló termékek aránya. A 2004-ben csatlakozott országok egyikét sem sújtották korlátozásokkal; a magyar, cseh és lengyel példa is export-növekedésről árulkodik közvetlenül a csatlakozás után.

A román élelmiszerboltok polcain körülnézve megállapítható, hogy máris rengeteg az EU-s termék: a disznóhús Németországból, a szárnyas Hollandiából, míg a tej Magyarországról érkezik. Talán nem véletlen, hogy Mihai Ionescu, a Román Exportőrök és Importőrök Egyesületének elnöke borúlátó. "Az import erőteljesen növekedik majd a csatlakozás után, míg az export stagnálni fog. A kormány optimista prognózisaival szemben meggyőződésem, hogy 2007-ben a kivitelünk maximum egymilliárd euróval fog növekedni, a kormány által kommunikált négyszer ekkorával szemben."

A csatlakozásnak további hátrányai is lesznek: Romániának fel kell mondania például a Moldovai Köztársasággal, Törökországgal és Izraellel kötött szabadkereskedelmi egyezményeket. Ideiglenesen el fog tűnni a polcokról a román áruk jelentős hányada, s öt-hat évre lesz szükség ahhoz, hogy a nyugati pénzemberekben tudatosuljon: Románia nemcsak felvevőpiac, hanem eredményekkel kecsegtető befektetési lehetőség is, főleg az élelmiszeriparban - zárja elemzését a Capital.

Menedzsment Fórum