Tátrai Miklós helyettes államtitkár az MTI beszámolója szerint hozzátette, hogy a környezetterhelési díjakat csak fokozatosan vezetik be, és a tervek szerint ennek egyike, a talajterhelési díj 2005. január 1-jétől válik esedékessé. Az önkormányzati szövetségek kedvezőbbnek tartanák a díj 2004-es bevezetését, mivel ez a bevétel az önkormányzatok büdzséjét gyarapítja.
Persányi Miklós hangsúlyozta, hogy a díjak bevezetését az 1995-ben elfogadott környezetvédelmi törvény teremtette meg és célja, hogy a környezet használata, főleg szennyezése ne legyen ingyenes. A miniszter szerint a környezet terheléséért fizetendő díj nem a felelősség megállapodásához kapcsolódó szankció. A környezetterhelési díjak teremtik meg a megelőző környezetvédelem alapjait, mert nemcsak egy határértéket meghaladó kibocsátás, hanem a környezetbe juttatott anyag minden egysége után fizetik ezt. Hozzátette, hogy a határérték alatti kibocsátások együttesen már az egészségre is ártalmas terhelést okozhatnak.
A levegőterhelési díjjal a kéndioxidot, nitrogéndioxidot és szénmonoxid szilárd légszennyező anyagokat kibocsátóknak kell megfizetniük, leginkább a nehéziparban, illetve a szénerőművekben. A vízterhelési díj is 2004. január 1-jétől lép életbe, és érinti a csatornavállalatokon keresztül a lakosságot, valamint a papír- és élelmiszeripart. Azok a beruházók, akik a szennyvíz tisztítása érdekében fejlesztenek, kedvezményben részesülhetnek. A vízterhelési díjat a vállalatok várhatóan beépítik a csatornadíjba, ám ez a díj nem jelentkezik ott, ahol a szennyvíz tisztítása megoldott. A legkedvezőtlenebb helyzetben lévő néhány városban azonban a csatornadíjak 20-25 százalékos emelkedését is jelentheti. A talajterhelési díj csak azokat érinti, akik a lehetőség ellenére sem kapcsolódnak a csatornahálózatra. Mivel ez a bevétel az önkormányzatokhoz kerül, így a szennyvíz- és csatornafejlesztések forrásául szolgálhat. A környezetterhelési díjak díjtételeinek csupán 40 százalékát kell megfizetni jövőre, majd ez a következő években fokozatosan 60, 80, 90 százalékra nő, és 2008-ban éri el a 100 százalékot.
A termékdíjak kivetését Persányi Miklós azzal indokolta, hogy e termékek előállításánál az átlagnál jelentősebb környezetszennyezés, illetve környezetterhelés fordul elő. "A termékdíj célja, hogy költségnövelő hatása ösztönözzön a környezetszennyező termelés és felhasználás visszaszorítására" - mondta a miniszter. A termékdíj jelenleg az egyetlen ökoadó jellegű bevételi forrás, amely teljes egészében a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatba folyik be.
Az ökoadók javítják a versenyképességet?
Az ökoadók bevezetése az igazságosabb teherviselést és a versenyképesség javulását szolgálja, a jövő évi költségvetés az energiaadóból és a környezetterhelési díjból összesen 25 milliárd forintos bevétellel számol - fejtette ki Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
