Bitóval államosították

A lendület évei

A gyárban készített berendezések legnagyobb felvevőpiaca természetesen a Szovjetunió volt. Mivel az óriási ország időjárása jelentős szélsőségeket mutatott, a BHG vezetése úgy döntött, hazánkban elsőként trópusi vizsgálóállomást létesít.

Az időközben Budapesti Híradástechnikai Gépgyár nevet felvett üzem a crossbar-gépek terén ért kimagasló sikereket. Termékei Algériában, Brazíliában, Görög- és Lengyelországban, valamint Kubában és Irakban hirdették a magyar mérnöki tudást. Ezzel, értve alatta a hihetetlen keresettséget, a gyár azt is elérte, hogy kizárólag a telefontechnikára specializálódhasson. Eredményeiket a Nyugat is elismerte: ennek tudható be, hogy hosszas előkészítő munka után 1968-ban műszaki együttműködési szerződést köthettek a svéd Ericcsonnal.

A vállalat számára a gazdasági csúcsot az 1965-1986 közötti időszak jelentette. Ezen időszak alatt jött létre a tatabányai, a szekszárdi, a kunhegyesi, majd a debreceni telephely. A rendszerváltás előtt négy esztendővel a gyárhoz csapták a csődbe ment Híradótechnika Vállalatot, amely elsősorban a Néphadseregnek és a külügynek termelt. A csatlakozással hat vidéki és három budapesti gyáregységre nőtt a BHG.

1989-ben a firma hetvenmilliós mínuszba került. Fokozta a bajt, hogy 1991-ben egy meghirdetett tenderen a BHG - Norther Telecom együttes elbukott, mely igen nehéz helyzetbe hozta a firmát. Az okok között akkor sokan politikai szándékot sejtettek. Hogy mi volt az igazság, talán soha nem fogjuk megtudni. Egy bizonyos, a mi történetünk itt véget ér...