Felmerülhet, hogy miben különbözik a Hat szigma a zéró defekt módszertől. A Hat szigma egyrészt meghatározza a vevői megelégedettség mércéit, másrészt a teammunka igénybe vételével törekszik a mérésenkénti hibák számának folyamatos csökkentésére. Mivel az egymillió esetből származó hibák száma 3,4 hiba csaknem tökéletes, mégsem zéró, ez az embereket továbbfejlesztésre buzdítja. Ha az ügyvezetőség, a középvezetők és mások is hinni tudnak ebben a célban, és meggyőződésüknek hangot adnak, akkor e módszer nagy sikerlehetőségekkel kecsegtet. A Hat szigma egyik legfontosabb hajtóereje, hogy a vállalatoknak kiváló tudású szakembereket kell kiképezniük, akik hosszabb időn át teljes munkaidejüket fejlesztő projektek teamjeinek megszervezésére fordítják. A Motorola feketeöveseknek és feketeöves mestereknek nevezte a Hat szigma szakértőit. A feketeövesek jelentős eredményeket tudtak felmutatni azáltal, hogy az általuk vezetett projektteamek mérhető költségmegtakarítást értek el. A feketeöves mesterek elsajátították a Hat szigma eszközeit, és számos projektben hasznosították ezeket.
A General Electric széleskörűen alkalmazza a Hat szigmát Az 1997-es éves jelentésében így fogalmaz: „Csaknem 4000 jól képzett feketeövessel és feketeöves mesterrel, Hat szigma oktatóval, mentorral, és projektvezetővel rendelkezünk. Van továbbá több, mint 60 ezer zöldövesünk is, akik legalább egy hat szigmás projektben vettek részt.” A jelentés megállapítja még: „A hat szigmás feladatokat teljesítő feketeövesek és feketeöves mesterek a vezetői pozíciók legesélyesebb várományosai.”
A Hat szigma jövője főképpen attól függ, mennyire képes a szervezetek felső vezetősége megérteni, hogy nem elég csupán létrehozni a teameket, hanem el is kell látni őket új célokkal és módszerekkel. A siker érdekében a szervezeteknek szükségük van a holisztikus szemléletre és nem csupán az oktatásra kell koncentrálniuk, hanem meg kell határozniuk azokat a műveleteket, amelyek befolyásolhatják a szolgáltatások minőségét. Miután e műveletekre meghatározzák a megfelelő mércéket, törekedniük kell azok fejlesztésére – akár Hat szigmának, akár valami másnak nevezik is ezeket. Ha ez megvalósul az a minőségügy történetének legfontosabb változása lesz.
Hat szigma - múló szeszély vagy a jövő előjele
Sok mindent hallottunk már az informatika koráról, az ipari utáni korról, illetve a szolgáltatások középpontba kerüléséről a gazdaságban. A szerző véleménye szerint: ahogyan a gyártási folyamatok automatizálása növekszik, és a vevők kiváló termékminőséget várnak el, egyre inkább a szolgáltatások fogják betölteni a piac-meghatározói szerepet.
