Szabó György, a TDE Kft. ügyvezető igazgatója, szénhidrogén ipari szakértő egy szakmai konferencián kifejtette: az európai uniós direktívák nem foglalkoznak stratégiai tároló kérdésével, mert az piacidegen. Magyarországon eddig napi vagy heti viszonylatban nem volt olyan rendkívüli esemény, amely megrázta volna a piacot. Szezonálisan viszont lehetnek extrém igények, de ennek kezelését a piaci szereplőkre kellene bízni, magyarázta Szabó György.
A gázinfrastruktúra kihasználtsága a szezonalitás miatt nagyon egyenetlen, mondta Molnár László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium háttérintézményeként működő Energia Központ Kht. ügyvezető igazgatója. Ez jelentős felesleges költséget jelent, amit a fogyasztóknak kell megfizetniük. A földgáz téli csúcsfogyasztásának visszafogására hatékony eszköz lenne az alternatív tüzelésre történő átállás - vélekedett Molnár László. Erre nagyon alkalmasak lennének például a fűtőművek, amelyek a csúcsfogyasztás időszakában igénylik a legtöbb földgázt.
A hatályos szabályozás szerint az erő- és fűtőműveknek nyolc napra elegendő olajkészlettel kell rendelkezniük, de semmi nem ösztönzi őket az alternatív tüzelőanyagra való átállásra. Igazak azok a szakértői vélemények, miszerint drága és bonyolult műszaki megoldást kíván az alternatív tüzelés, ugyanakkor az egész rendszert tekintve ez lenne a legolcsóbb megoldás - vélekedett Szabó György és Molnár László.
A TDE ügyvezető igazgatója felvetette, hogy a magyar állam és az orosz Gazprom, amelynek fontos érdeke fűződik az európai eladásokhoz, miért nem épít közösen, üzleti alapon gáztárolót Magyarországon, hiszen az rendkívül jól jövedelmező üzlet lehet mindkét fél számára. Molnár László arról beszélt, hogy a két olajválság hatására a 25 legfejlettebb ország bevezette a 90 napos kőolajkészletezést, és ez jól működik. Hasznos lehet ilyen összefogás a gáz készletezésében is.
Szabó György a hazai kutatást-termelést érintve beszámolt arról is, hogy a szakértői tanulmányok szerint a Kárpát-medence a szénhidrogén felhalmozódás szempontjából ígéretes térség. Három-négy olyan, hat-hétezer méter mélységű medence van Magyarország területén, amely jelentős mennyiségű szénhidrogént tartalmaz. A kérdés csak az, hogy kitermelhető-e. Szinte egész Magyarország területén folynak szénhidrogén-kutatások több cég részvételével, és ezek egy-két év óta igen intenzívek.
MTI / Menedzsment Fórum