A márka nem a semmiből jött létre, elődje, a Societa Anonima Italiana Darracq (SAID) 1906-ben jött létre, éppen ezért nem mehetünk el mellette sem szó nélkül. A francia Alexandre Darracq és a milánói Ugo Stella nevéhez kötődik a cégalapítás, ám ez a vállalkozás nem volt túl sikeres, hiszen a gyártott modellek nemcsak gyengék voltak, de túl drágák is a lakosságnak. Ezért olasz befektetői közreműködéssel Stella kivásárolta Darracqot, és Milánóban létrehozták 1910-ben az Anonima Lombarda Fabbrica Automibilit, vagyis röviden az A.L.F.A-t.
A kezdetek...
Az első legyártott jármű, a 24 HP a maga korában igazi műszaki csodának számított: 4,1 literes motor, 42 lóerő, mellyel már akkor óránkénti 100 kilométeres sebességet lehetett elérni. Ám jött az első világhábrú és a szépen induló vállalkozás lendületét megtörte: a lecsökkent kereslet a csőd közelébe juttatta a céget, melyet 1915-ben Nicola Romeo, megszállott autóversenyző mentett meg. A cég neve pedig Alfáról Alfa Romeo-ra változott, akárcsak a gyártási profil. A 2500 alkalmazottat foglalkoztató céget a haditermelés kötötte le: szivattyúkat, kompresszorokat, repülőgép motorokat, 1917-től pedig vasúti kocsikat is gyártottak.
Az Alfa Romeo a sportból sem maradhatott ki miután visszatértek az autógyártáshoz. 1923-ban egy szicíliai futamon, a Targa Florión első helyet szerzett a kocsi, egy RL TF, aminek köszönhetően egyből az Alfától zengett a sajtó. 1925-ben ismét nagy sikert értek el, hiszen a P2-es torpedó az autótörténelem első világbajnokságát is megnyerte, amit további négy vb-cím követett. A gyár történelme magyar vonatkozással is bír, hiszen miután kirúgták az eddig említett győztes kocsikat is tervező Giuseppe Merosit, a magyar származású gépészt, Vittorio Janót nevezték ki a helyére. Nevéhez kötődik az Alfa is, amivel 1932-ben Enzo Ferrari versenyzett.
Amikor háztartási gépeket volt kénytelen gyártani...
Az 1929-32-es gazdasági válság azonban megakasztotta a sikersztorit. 1933-ban a Mussolini által létrehozott IRI (Az Ipari Rekonstrukció Hivatala) irányítása alá került, a cég élére pedig a tehetség híján lévő Ugo Gobbato került. A termelés központjába a repülőgép motorok kerültek, de a teherautók, munkagépek gyártása is előrébb volt, mint a személyautóké. Ekkoriban ugyan a sport világából kivonult a cég, a hivatalos tuningműhely, a Scuderia Ferrari megkapta a versenyautókat. Így ennek köszönhetően további sikereket érhettek el a versenypályákon; olyannyira, hogy külföldről is egyre több megrendelés futott be az Alfához, ám az még mindig nem fókuszált eléggé az autók gyártására.
A második világháború azonban majdnem a gyár végét eredményezte, hiszen 1944-ben a földdel tették egyenlővé a gyárat a szövetségesek, és bár egy év múlva már újraindult a gyártási folyamat, nem volt sem alapanyag, sem pedig megfelelő gépek, így a munkások kénytelenek voltak háztartási gépeket, fémbútorokat, redőnyöket gyártani. Ez 1946-ig tartott, amikor is újraindulhatott az autógyártás. Innentől kezdve sikert sikerre halmozott a cég a sportversenyeken. Az 1960-as évekre úgy felfutott a cég, hogy a virágkorának is tartják ezt az időszakot, ráadásul az amerikai piacon is megjelentek az autók.
Egy új korszak kezdete...
A 70-es évek szociális elégedetlenségi hulláma azonban a céget is megrázta az országgal együtt, de a fejlesztésekkel nem álltak le a mérnökök ennek ellenére sem. Az Alfa 1986-ban került a Fiat tulajdonába, ez azonban nem érintette hátrányosan a céget, hiszen további sikerek és egyre nagyobb társadalmi kedveltség övezte a márkát. Ennek is köszönhet, hogy 1998-ban az Év Autójának választották az egy évvel korábban bemutatott 156-ost, 2000-ben pedig a 147-es tudhatta magáénak ezt a címet.
1976-ban egyébként a cég mesés történelme előtt tisztelegve az egykori arese-i gyár területén megnyitották az Alfa Romeo Múzeumot. A 4800 négyzetméteren elterülő múzeumban a történelem mellett megtekinthetők az 1910 óta gyártott utcai autók, prototípusok, légi járművek és az a sok-sok díj is, amit bezsebelt a gyár a történelme során. A Wikipedia szócikke szerint a múzeumot 2011 februárjában felújítás miatt bezárták, azóta pedig nem egyértelmű, hogy megnyílik-e még valaha. A Fiat közlése szerint a múzeum további intézkedésig zárva marad.
mfor.hu
