"Bár az Országgyűlés által június végén elfogadott, 2010-ben életbe lépő adótörvény-módosítások előkészítése során a jogalkotó vélhetően a nyugat-európai gyakorlatot törekedett követni – azaz a tényleges jövedelmen, valamint az adóhatóság és az adózó közötti folyamatos kommunikáción alapuló adórendszer alapjait kívánta lefektetni – a törvényből kimaradtak a jogbiztonságot garantáló elemek" – hívja fel a figyelmet Szolnoki Béla, a BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég adótanácsadó partnere. A januártól hatályos módosítások értelmében a minimális vállalkozói járulékalap nem a minimálbér duplája, hanem a "tevékenységre jellemző kereset" lesz, ami az egyszerűsített vállalkozói adót (EVA) fizető egyéni vállalkozók mellett, valamennyi egyéni és társas vállalkozásra kiterjed majd.
A BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég adótanácsadó partnere szerint csak egy újabb törvénymódosítás biztosíthatja, hogy a jogalkalmazók számára is egyértelműen követhető joggyakorlat valósuljon meg. "Ellenkező esetben a jogviták számának gyarapodására és a jogalkalmazás nehézkessé válására számítunk, amelyek nem szolgálják a jogalkotó eredeti célkitűzését – a feketegazdaság visszaszorítását – sem" - emeli ki Szolnoki Béla. A szakember hozzáteszi: "A legfőbb problémát a minimum járulékalap konkrét összeghez – a minimálbér kétszereséhez – kötésének eltörlése jelenti, a jövőben ugyanis a vállalkozói járulékalap megállapítása a tevékenységre jellemző kereset alapján történik majd, ami komoly bizonytalanságot jelent a jogalkalmazó és az adóhatóság számára egyaránt, hiszen nem lehet tudni, pontosan mi alapján kell majd megállapítani a tevékenység piaci értékét."
A "tevékenységre jellemző kereset" a törvény magyarázata szerint a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást jelent, ugyanakkor egy adott tevékenység piaci értéke területenként vagy időben – például a szezonális ágazatokban – eltérő lehet, s ezekre a törvény nincs figyelemmel. További bizonytalanságot jelent az is, hogy a gyakorlatban a vegyes – több besorolású – szolgáltatás a jellemző, ráadásul ezek jövedelmezősége akár jelentős mértékben is eltérhet egymástól. Az is kérdéses továbbá, hogy milyen adatbázis és módszertan alapján határozzák meg januártól a tevékenységre jellemző keresetet, a Parlamentnek korábban benyújtott törvényjavaslat szövege ugyanis tartalmazta az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) igen részletes és megbízható adatbázisára való utalást, ez azonban a zárószavazáson elfogadott törvényből kimaradt, annak ellenére, hogy Magyarországon egyedül az ÁSZF készít statisztikát a keresetekről.
"A biztonságosan alkalmazható fogalom nélkül, hiányosan elfogadott adótörvény jelentősen megnöveli a vállalkozások adminisztrációs és tanácsadói költségeit, emellett tovább fokozza az adózási kockázatot is" - figyelmeztet Szolnoki Béla. "Abban az esetben, ha a számlázott érték alacsonyabb, mint az adott szakmára jellemző statisztikai átlag, a vállalkozónak lehetősége nyílik az adóhatóság felé bizonyítania ezt, például földrajzi sajátosságokra, illetve egyedi vállalkozási jellemzőkre való hivatkozással. Jogvita esetén azonban kérdéses, hogy a törvényi hiányosság miatt a bíróság miként értelmezi a piaci érték fogalmát" – emeli ki Szolnoki Béla, a BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég adótanácsadó partnere.
A könyvvizsgáló cég mellett számos gazdasági érdekképviselet is kételyeinek adott hangot az elmúlt hetekben. Az IPOSZ törvényellenesnek tartja, hogy egy kisvállalkozónak a szakmák szerinti nemzetgazdasági átlagbér után kelljen járulékokat fizetni. Az Adótanácsadók Egyesülete egy hete beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), mert a 2010-ben hatályba lépő adó-és járuléktörvények egyes rendelkezéseit alkotmányellenesnek tartja. Egy nappal korábban a VOSZ hasonló bejelentést tett. Néhány szakértő úgy véli, megelőzendő a későbbi problémákat, az őszi parlamenti ülésszakban sor kerülhet a kérdéses passzusok módosítására.
