Számos elemében módosul jövőre a társasági adózás. Az adó alanyait legáltalánosabban érintő módosítás az adókulcs 16 százalékról 19 százalékra való felemelése, amivel párhuzamosan eltörölték a 4 százalékos különadót. Az érintett adózók egyrészt örülhetnek az egyszerűsödő szabályozásnak, hiszen a két adónem lényegében összevonásra került, azonban az adókulcs nem csökkent érzékelhetően.
Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adócsoport vezetője szerint ez kedvező a változás azoknak a vállalkozásoknak, amelyek adókedvezményekkel rendelkeznek, ugyanis teljes mértékben érvényesíteni tudják majd az összevont adóval szemben, míg a korábban csak a 16 százalékos társasági adónál tehették ezt, a különadónál nem. Hasonló a helyzet a korábbi elhatárolt veszteségek esetében.
Az adóalap módosító tételek köre jelentősen ritkult, a hatályon kívül helyezett adóalap-csökkentő tételek száma kilenc, míg a törölt adóalap-növelő tételek száma mindössze kettő. Az előbbiek között nemcsak kis jelentőségű, hanem a vállalkozások számára meghatározó és általánosan alkalmazott módosító tételekről is szó van, mint például a ráfordításként elszámolt iparűzési adó összege, ami egy termelő, vagy kereskedő vállalkozás számára is jelentős könnyebbséget jelentett.
A forrásadóztatással régi szabályok éledtek újra: 2003. december 31-ig ugyanis a főszabály szerint adót kellett levonnia a magyar kifizetőnek, amennyiben kamatot vagy jogdíjat fizetett külföldi illetőségű adózó számára; az adó mértéke megegyezett a társasági adó kulcsával. A most elfogadott módosítás szerint az előbbieken túl forrásadót kell levonni az úgynevezett szolgáltatási díjak után is, az adó mértéke pedig megemelkedett 30 százalékra.
E rendelkezések célja a korábban szabadjára engedett adómentes (forrásadó mentes) kifizetések korlátozása az úgynevezett nem egyezményes országok irányába - állapítja meg az RSM DTM. Azon kifizetések mentesülnek az adó alól, amelyeknek az illetősége szerinti állammal a Magyar Köztársaság a kettős adóztatás elkerülésére egyezményt kötött a jövedelem- és vagyonadók területén. Jelenleg 64 országgal van ilyen egyezmény, köztük valamennyi EU tagországgal.
A jogalkotó ezzel a rendelkezéssel két könnyebbséget is meghagyott. Egyrészt az adózónak az egyezményes országokba történő kifizetések esetén nem kell adólevonással bajlódnia, másrészt a kedvezményezett a kifizetéssel egy időben hozzájut a teljes összeghez. A kifizetés kedvezményezettjének illetőségigazolását azonban mindenképpen be kell szerezni a kifizetés időpontjáig, különben a magyar kifizetőnek le kell vonnia az adót, s a külföldi személy csak külön eljárás keretében jut az őt megillető összeghez.
Az RSM DTM értékelése szerint a kormányzat nem élt a teljes szigor eszközével, hiszen az egyes egyezmények, eltérő mértékben ugyan, de lehetővé tennék egyes jövedelemtípusok hazai adóztatását. További érhetetlen engedékenységnek tartja, hogy a külföldre fizetett osztalékot nem vonták be az adóztatás körébe, megakadályozandó, hogy az meghatározott struktúrák esetén véglegesen kikerülhessen bármiféle magyar adóztatás alól.
Az adótanácsadó cég szerint leginkább vitatott módosítás az úgynevezett ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozik. Annak minősül majd minden olyan külföldi társaság, amely által fizetendő társasági adó nem éri el a 12,66 százalékot, és benne közvetlenül, vagy közvetve belföldi magánszemély(ek) 25 százalékos részesedéssel rendelkezik(nek), kivéve, ha az adott államban valós gazdasági jelenléttel bír. A szankcionált társaságok közé kerülhetnek nemcsak az egyezményes országokban illetőséggel rendelkező társaságok, hanem olyan EU országok vállalkozásai is, mint Ciprus, Bulgária, vagy éppen Írország.
Ilyen társaságtól származó bármely költség esetén a magyar adózónak kell igazolnia, hogy az a vállalkozási tevékenységét szolgálja. Könnyen belátható, hogy egy adóellenőrzés során az ilyen költségek, ráfordítások elismertetése komoly fejfájást okozhat a vállalkozó számára.
További szigorítás, hogy az ellenőrzött külföldi társaságtól származó osztalékon túl a magánszemélynek a beszámoló elfogadásának évében az otthagyott, fel nem osztott eredményt is le kell adóznia egyéb jövedelemként. A cég szerint az új rendelkezések alapján könnyen megjósolható, hogy a korábbi klasszikus offshore struktúrák, valamint a szintén kedvelt ciprusi modellek átgondolásra fognak szorulni, állítják az RSM DTM szakértői.
