A fogyasztásban betöltött súly alapján második-harmadik helyen a közlekedés és az élelmiszer-fogyasztás áll. Tizennégy ország közül hatban lényegében azonos az arányuk, négyben az élelmiszer, négyben pedig a közlekedés a jelentősebb fogyasztási tétel. Mindkét csoport súlya széles határok között alakul: az élelmiszereké 9,8 százaléktól 20 százalékig, a közlekedésé 9,1-től 16,1 százalékig.
A szeszes italok, dohányáruk a legtöbb tagországban a fogyasztás 3-6 százalékát - az Egyesült Királyságban 8 százalékát -, a ruházat és lábbeli az 5-10 százalékát teszi ki. A távközlés aránya csaknem mindenütt 2-3 százalékot képviselt.
Az Európai Unió 15 országának átlagában ezer lakosra 2001-ben 495 személygépkocsi jutott. A legjobban ellátott Luxemburgban az arányszám kétszerese volt a legkisebb állománnyal rendelkező Görögországénak.
A mobil telefonok esetében a különbségek kisebbek: a luxemburgi mutató 62 százalékkal haladta meg az e tekintetben legalacsonyabb szintet képviselő franciát.
A személyi számítógéppel való ellátottság Svédországban volt a legnagyobb, és 6,6-szeresét tette ki a legalacsonyabb görögországi mutatónak. Az internethasználók becsült száma ugyancsak Svédországban volt a legmagasabb, közel négyszerese a legalacsonyabb, görög szintnek.
Jövedelmek és megtakarítások az EU-ban
Az Európai uniós háztartások megtakarításának összege 2000-ben 18,7 billió eurót tett ki, ami a tagországok bruttó hazai termékének (GDP) több mint kétszeresét jelentette, míg Magyarországon a lakosság bruttó pénzügyi vagyona nem érte el az éves GDP háromnegyedét.
