3p

Bár a bioüzemanyag előállítása gazdaságosság szempontjából ma még nem alternatívája a kőolajénak, hosszú távon azonban forradalmasíthatja a motorikus hajtóanyagok termelését, véli Hernádi Zsolt, a MOL igazgatóságának elnöke Staféta-sorozatunkban. Ez bizony az olvasatomban nem más, mint a kőolajon túli életre való felkészülés előszele.

Egyes becslések szerint mintegy ötven évre elegendő kőolajtartaléka van a Földnek. Sőt, amennyiben ilyen ütemben fogyasztjuk a fekete aranyat, még ennyi időre sem elegendők a készletek.

Komoly, megfontolt, vagy kevésbé megfontolt, de előrelátó országokban máris lépéseket tesznek a kőolaj számukra gazdaságosabb kihasználására. Lásd például egyes dél-amerikai államban az olajipar visszaállamosítását, amelyeket emiatt éppen a múlt héten intett meg az Európai Unió.

Az OPEC tagállamai még nem tartanak itt, ám egyre több hírt kapunk arról, hogy az arab országok is taktikát változtattak az olajból származó bevételeik befektetéseit tekintve. Eddig ugye jórészt az USA-ban költötték el az olajmilliárdokat, eleinte luxusra, majd befektetések tömegére, napjainkban már inkább odahaza fektetnek be, például turizmusba, iparosításba vagy a mezőgazdaság fejlesztésébe. Egyértelműen készülnek a kőolaj utáni életre.

Ráadásul nemcsak az olajjövedelmek visszaforgatására számítanak. Szaúd-Arábia és az "olajsejkségek" máris befektetési kedvezményeket nyújtanak azoknak az üzletembereknek, akik arab országokba telepítik egyéb, tehát nem olajjal kapcsolatos vállalkozásaikat. A támogatások időnként számunkra furcsa körülmények között realizálódnak. Mert ugyan milyen megfontolásból támogatnak egy olyan erősen veszteséges arab érdekeltségű vállalkozást, amelynek tulajdonosa - egy kanadai befektető anyagi támogatását is megnyerve - Egyiptomban kíván letelepedni, ha nem a hazai piac erősítése érdekében? (A példa konkrét, hiszen egy magyarországi kereskedelmi bankon keresztül bonyolódott le a tranzakció.)

Mi még csak a felismerésnél tartunk, és még mindig folyik a vita az alternatív energiákon, vagy éppen a vízi-, illetve az atomerőmű szükségességén. Tizenöt éve még megértettem, hogy környezetvédelmi okok miatt megfúrták a nagymarosi vízierőművet. Azt is értem, hogy a zöldek tartanak az atomerőműtől, Csernobil nem volt éppen a legjobb reklám. Csakhogy az olaj fogytával meg kell építeni a nagymarosi erőművet, sőt minden olyan folyóra erőművet kell majd telepíteni, ahol az megéri. Mint ahogy Paks kettőt is fel kell húzni. Unokáink eljutnak majd eddig, ez vitathatatlan.

Addig is fel kellene pörgetni az alternatív energiaforrások fejlesztését. Például bioüzemanyag-gyártó üzemek építésével. Nyilvánvaló, hogy a MOL-nak kellene ennek az élére állni, már csak saját jól felfogott érdekében is.

A zöldeknek meg csak annyit: nem kellene lépten-nyomon belekötni például a szélerőművek létesítésébe. Ennél környezetkímélőbb energia nem nagyon van.

Szemán László

Kapcsolódó anyagok:
Privát pokol
Palimadár dal
Ön agysebész? És ha megfizetem?
Playboy: kézimunka vagy crazy munka?
Gáz van! Támad az orosz medve!

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!