2. Magas árak
Mintha az alacsony fizetés nem lenne elég, az itthon forgalmazott butikok árui még drágák is. Ennek fő oka a magas forgalmi adó. Sokan ezért mennek inkább Ausztriába vásárolni: ott az alacsonyabb áfa miatt kedvezőbb feltételekkel lehet ruhaneműhöz jutni. Néhány éve még Magyarország volt a "ruhaturizmus" otthona: a szomszédos országok lakói közül sokan jöttek hozzánk a széles választék miatt. Az EU-tagság óta azonban Szlovéniában, Szlovákiában is szélesedik a piac, és már az árak sem annyival jobbak nálunk, mint korábban.
3. Outletek
Amint a statisztikában is szerepelt, immár itthon is megjelentek az outletek. Minden fejlett ország átesik ezen a szakaszon. A gyári választék megközelítőleg gyári áron - ez a lényege a kulturált körülmények között, többnyire a főváros mellé települő üzletsoroknak. Az alacsony árfekvés elvonja a forgalmat a normál kiskereskedelmi boltoktól, mivel az említett alacsony jövedelem miatt mindenki az olcsó bevásárlás lehetőségét keresi.
4. Hiányzó ruhaipar
Lehetetlenné teszi az áru utánpótlását az a tény, hogy a magyar ruhaipar jelentéktelenné zsugorodott. Az egykor európai hírnevű "férfikonfekció" és más terméksorok helyére a kisipar lépett, amely a butikokat látja el áruval.
Megoldás: beszerzési társaság
Kétségbeesni azonban nem kell, állítja Marosi Ilona, mert komoly tartalékok vannak a ruházati kereskedelemben. Szerinte a jövedelmek előbb-utóbb bekövetkező növekedésével megindul a forgalom. Sokat lehet még tenni a választék növelésével. Ez alapvetően fontos, hiszen a ruházati boltok a lanyha forgalom miatt nem emelhetnek árat, ám költségeik (pl. az üzlethelyiségek bérleti díjai) nőnek. Ha pedig nincs miből fedezni a költségeket, akkor jön a bolt bezárása.
A választékot úgy lehet növelni, hogy olcsón szerzünk alapanyagot vagy készterméket. Ehhez a szakértő szerint a távol-keleti piacok felé kell fordulni, mivel az európai országokban jóval magasabb a nagykereskedelmi ár. Ilyen távoli országokban azonban egyénileg nem boldogulnak a cégek, hiszen túl magasak a költségek, a megrendelés nagysága pedig meghaladja egy bolt erejét.
Marosi Ilona ezért ún. beszerzési társaságok alapítását javasolja. Több ruházati cég összefogásával jön létre ilyen, tetszőlegesen laza vagy szoros együttműködés. A több vállalkozás együtt nagyobb volumenű rendelésre képes, ezzel pedig növelni tudja az árrést. Az élelmiszer-kereskedelemben például bevett módszer ez, így működik a CBA-lánc. Elképzelhető olyan forma, hogy az összeálló cégek közül a legnagyobb intézi a beszerzést, a többi pedig a háttérben marad, de az is lehet, hogy együttesen lépnek fel mindenhol. A cégek az alacsonyabb árak révén kevéssé lesznek költségérzékenyek, lehetőség nyílik fejlesztésre, a választék bővítésére.
Hogy hol jöhetnek össze a cégek?
Alkalmasak erre a cégadatbázisok, ilyen például a www.akereskedo.com cégközpontja. Szervezhetnek találkozókat, konferenciákat is.
Kevesebb bolt, de lehetne több is
Új rovatunkban egy-egy jellegzetes, érdekes vagy tanulságos statisztikát veszünk szemügyre, és szakértők segítségével igyekszünk a számok mögé nézni. Ezúttal annak jártunk utána, miért csökken a ruházati üzletek száma, miközben minden más ágazatban növekedési trend a jellemző.
