3p

Keveslik a zöldenergia támogatására szánt európai uniós forrásokat a zöld szervezetek, akik szerint ezt a kérdést az új tagországok közül Lengyelország mellett Magyarország hanyagolja el leginkább. Erről a Magyar Természetvédők Szövetsége tájékoztatott, miután a Bankfigyelő Hálózat és a Föld Barátai Európa közzétette tanulmányát.

A zöld szervezetek úgy tudják, hogy a magyar és a lengyel kormány 2007 és 2013 között a strukturális és kohéziós alapokból származó uniós forrásoknak csupán kevesebb mint egy százalékát kívánja energiahatékonyságra és megújuló energiaforrások támogatására fordítani. A kohéziós alapból szintén ez a két ország tervezi a legkevesebbet költeni a környezet védelmére.

Amíg Magyarország az elkölthető 22,9 milliárd euróból csak 0,24 milliárd eurót tervez energetikai beruházásokra áldozni, addig több mint 5 milliárd eurót szán autópályák és utak építésére. A klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátása így nem csökkeni, hanem nőni fog - mutat rá a zöldszervezet.

Az MTvSz különösen annak tükrében tartja elfogadhatatlannak a zöldenergia elhanyagolását, hogy Közép-Kelet-Európának óriási kihasználatlan kapacitásai vannak. A zöldek szerint az uniós források legalább öt százalékát energiahatékonyságra és megújuló energiaforrások támogatására kellene fordítani. A civil szervezet ugyanakkor arra hívja fel az Európai Bizottság figyelmét, hogy vizsgálják felül Magyarország és a régió többi tagországának programjait.

Az 1989-ben megalakult MTvSz - amely 109 szervezetet tömörít - a Föld Barátai nevű brüsszeli környezetvédelmi lobbiszervezet magyarországi képviselete. Az 1995-ben alakult Bankfigyelő hálózat pedig egy nemzetközi civil szervezet, amelynek jelenleg Közép-Kelet-Európából és a Balkánról 12 országból vannak tagjai.

A klímaváltozás a világ legnagyobb piaci csődje

A klímaváltozást a világot eddig sújtó legnagyobb piaci csődnek tartja az a nemrég készült 700 oldalas brit jelentés, amely a klímaváltozás gazdasági és társadalmi hatásait vázolja fel. A Stern-jelentés szerint annak költsége egyenértékű lehet a világ GDP-jének legalább évi 5 százalékos csökkenésével. Az okozott kár becsült nagysága elérheti a GDP legalább 20 százalékát. Ráadásul a hatás nem átmeneti, hanem örökre megmarad.

A jelentést a Világbank korábbi vezető közgazdásza, Sir Nicholas Stern készítette. Stern azt állítja, hogy az üvegházhatás csökkentése most és a következő évtizedekben a világ-GDP 1 százalékát emésztené fel, vagyis a levegőbe eregetett szén-dioxid minden tonnája legalább 85 dollárnyi kárt okoz, a kibocsátás mérséklése viszont tonnánként legfeljebb 25 dollárba kerül - közli a HVG. Szerinte, ha a világ érdemben nekilát az üvegházhatás mérséklésének, a világgazdaság előbb-utóbb minden egyes év intézkedéseivel legalább 2,5 ezermilliárd dollárt nyerhet.

A tanulmányt Tony Blair brit kormányfő tíz éves miniszterelnöksége legfontosabb dokumentumának nevezte.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!