3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Keveslik a zöldenergia támogatására szánt európai uniós forrásokat a zöld szervezetek, akik szerint ezt a kérdést az új tagországok közül Lengyelország mellett Magyarország hanyagolja el leginkább. Erről a Magyar Természetvédők Szövetsége tájékoztatott, miután a Bankfigyelő Hálózat és a Föld Barátai Európa közzétette tanulmányát.

A zöld szervezetek úgy tudják, hogy a magyar és a lengyel kormány 2007 és 2013 között a strukturális és kohéziós alapokból származó uniós forrásoknak csupán kevesebb mint egy százalékát kívánja energiahatékonyságra és megújuló energiaforrások támogatására fordítani. A kohéziós alapból szintén ez a két ország tervezi a legkevesebbet költeni a környezet védelmére.

Amíg Magyarország az elkölthető 22,9 milliárd euróból csak 0,24 milliárd eurót tervez energetikai beruházásokra áldozni, addig több mint 5 milliárd eurót szán autópályák és utak építésére. A klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátása így nem csökkeni, hanem nőni fog - mutat rá a zöldszervezet.

Az MTvSz különösen annak tükrében tartja elfogadhatatlannak a zöldenergia elhanyagolását, hogy Közép-Kelet-Európának óriási kihasználatlan kapacitásai vannak. A zöldek szerint az uniós források legalább öt százalékát energiahatékonyságra és megújuló energiaforrások támogatására kellene fordítani. A civil szervezet ugyanakkor arra hívja fel az Európai Bizottság figyelmét, hogy vizsgálják felül Magyarország és a régió többi tagországának programjait.

Az 1989-ben megalakult MTvSz - amely 109 szervezetet tömörít - a Föld Barátai nevű brüsszeli környezetvédelmi lobbiszervezet magyarországi képviselete. Az 1995-ben alakult Bankfigyelő hálózat pedig egy nemzetközi civil szervezet, amelynek jelenleg Közép-Kelet-Európából és a Balkánról 12 országból vannak tagjai.

A klímaváltozás a világ legnagyobb piaci csődje

A klímaváltozást a világot eddig sújtó legnagyobb piaci csődnek tartja az a nemrég készült 700 oldalas brit jelentés, amely a klímaváltozás gazdasági és társadalmi hatásait vázolja fel. A Stern-jelentés szerint annak költsége egyenértékű lehet a világ GDP-jének legalább évi 5 százalékos csökkenésével. Az okozott kár becsült nagysága elérheti a GDP legalább 20 százalékát. Ráadásul a hatás nem átmeneti, hanem örökre megmarad.

A jelentést a Világbank korábbi vezető közgazdásza, Sir Nicholas Stern készítette. Stern azt állítja, hogy az üvegházhatás csökkentése most és a következő évtizedekben a világ-GDP 1 százalékát emésztené fel, vagyis a levegőbe eregetett szén-dioxid minden tonnája legalább 85 dollárnyi kárt okoz, a kibocsátás mérséklése viszont tonnánként legfeljebb 25 dollárba kerül - közli a HVG. Szerinte, ha a világ érdemben nekilát az üvegházhatás mérséklésének, a világgazdaság előbb-utóbb minden egyes év intézkedéseivel legalább 2,5 ezermilliárd dollárt nyerhet.

A tanulmányt Tony Blair brit kormányfő tíz éves miniszterelnöksége legfontosabb dokumentumának nevezte.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!