A környezetvédelmi beruházástól Demszky Gábor főpolgármester azt is várja, hogy a Dunán megélénküljön a sportélet, és a megtisztuló folyóban 2010 után majd akár úszni is lehessen. A főpolgármester szerint a csepeli beruházás jó példája a "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" elvnek.
Vajda Pál főpolgármester-helyettes elmondta: jelenleg 16 szennyvízbefolyó működik a Duna-parton, ezekből naponta összesen mintegy 300 ezer köbméter, biológiailag tisztítatlan szennyvíz ömlik a folyóba. A 2010 nyarára elkészülő, "teljesen zárt rendszerű" szennyvíztisztító napi 350 ezer köbméter szennyvíz biológiai megtisztítására lesz képes úgy, hogy a kifolyókból érkező szennyvizet egy főgyűjtőcsatornán keresztül szállítják majd a csepeli telepre, ahonnan tisztán ömlik bele a Dunába.
Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Magyarország jövője szempontjából emblematikus beruházásnak mondta a tisztítómű megépítését, amely átrendezi majd a térség közlekedését is. Utalt arra, hogy a beruházás idején készül el várhatóan a Csepel szigetet északról délre átszelő úgynevezett gerincút is.
MTI / Menedzsment Fórum
Letették a csepeli szennyvíztisztító alapkövét
A legnagyobb uniós környezetvédelmi beruházásnak szerdán Csepelen tették le az alapkövét. A négy év alatt mintegy 138 milliárd forintból elkészülő szennyvíztisztító telep megépítése után a Budapesten a Dunába engedett tisztított szennyvizek aránya 50 százalékról 92 százalékra nő.
