Az útitervet ismertetve Stefan Vergote kiemelte, hogy az EU területén kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mennyiségét az 1990-es szinthez képest 80-85 százalékkal kívánja csökkenteni az unió 2050-re. Ahhoz hogy ez a cél elérhető legyen 2030-ig 40 százalékkal, 2040-ig 60 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást.
Hozzátette: jelenleg az unió 16 százalékkal kevesebb üvegházhatást előidéző gázt bocsát a levegőbe, mint 1990-ben. A szakértő szerint 2020-ra a tervezett 20 százalékos csökkentést el lehet érni.
Ahhoz, hogy a kitűzött célt a megjelölt időpontra teljesüljön, mintegy 270 milliárd eurós többletberuházásra van szükség. Ez a növelés pusztán azt jelenti, hogy e területen az unió visszatér a válság előtti szintre. A szakértők úgy becsülik, hogy ezzel a többletforrással évi 175-230 milliárd euró takarítható meg. A széndioxid-kibocsátás csökkentését célzó beruházásokat főként az úgynevezett tiszta technológiák, az infrastrukturális beruházások, az energetika - elsősorban az intelligens rendszerek - valamint a környezetvédelem területén kell megvalósítani.
Az EU-tisztviselő kitért arra, hogy az útitervhez mellékelt szakértői elemzés szerint a 2050-re kitűzött cél akkor érhető el a legkisebb költségráfordítással, ha 2020-ig - kizárólag uniós belső intézkedésekkel - a jelenlegi 20 százalékos csökkentési célon túlmutató, 25 százalékos kibocsátás-csökkentést sikerül elérni.
Hozzátette: az EU energia fogyasztásában a megújuló energia felhasználásának arányát 2020-ig 20 százalékra kell emelni. Ez Magyarország esetében 13 százalék, mivel ezen a területen korábban tagállami szintű célokat állapítottak meg.
MTI
