Szerinte az alternatív energiaforrások térnyerésével már jövőre teljesül Magyarország Európai Unió felé tett vállalása, amelyet "feleslegesen" nem kell túlteljesíteni. "A megújuló energiaforrások energiafogyasztáson belüli részarányának 3,6 százalékos teljesítése 2010-ig nemes, szép cél, de mivel az ebből termelt villany túl drága, ezért megfontolandó a termelés túlzott támogatása" - vélekedett Bakács.
[ajanlo=553][igazitas=left/]Az igazgatósági tag a megoldást hosszú távon a korszerűtlen magyarországi erőműpark fejlesztésében látja, amelyet például új atomerőművekkel lehetne elérni. Kifejtette: nem lehet elvárni az EU-ban legalacsonyabb villamosenergia-árat Magyarországon úgy, hogy az energiatermelés drága fosszilis energiahordozókat rossz hatásfokon eltüzelő erőművekre épül.
Ezen túlmenően az állam egyre inkább az ugyancsak drága megújuló energiaforrásokat támogatja - hangsúlyozta Bakács István. Hozzátette: az alternatív energiaforrások közül különösen a szélerőművek építése költséges, hiszen egyenetlen áramtermelésük miatt terjedésükkel párhuzamosan a villamosenergia-rendszer is korszerűsítésre szorul.
Az igazgatósági tag jelezte, hogy az energiatermelésük szempontjából atomerőművekre, vízerőművekre alapozott országokban alacsonyabb a villany ára is. Utalt arra, hogy Finnország ezt felismerve már megkezdte egy atomerőmű létesítését és Anglia is elkötelezte magát ebbe az irányba.
Bakács István elmondta: a jelenlegi energiapolitika mentén az állam erőteljes beavatkozásával az olcsó áram és a környezetvédelem szempontjai egymással szemben helyezkednek el úgy, hogy az állam igazából nem határozza meg a prioritást. A teljes liberalizációval és kedvező befektetői környezet megteremtésével hosszú távon ez a két szempont összeegyeztethető.
