A szolgáltatások hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez a legutóbbi EU-bővítés, 1995 és 2001 között az uniós tagállamok közül csak Dániában nem változott. A szektor szerepének növekedése az Egyesült Királyságban és Luxemburgban volt a legintenzívebb. A szolgáltatások részaránya a bruttó hozzáadott értékből Luxemburgban a legnagyobb, meghaladja a 80 százalékot, míg Írországban a legalacsonyabb, ahol nem éri el az 55 százalékot. A statisztikák szerint a csatlakozó országok közül az EU-ban jellemző, átlagosan 70 százalék körüli arányt csak a lett és máltai szolgáltatási ágazat részesedése éri el – számolt be az MTI.
A gazdaság második legjelentősebb szektora az ipar, amelynek a bruttó hozzáadott értéken belüli aránya 1995-2001 között Dánia és Magyarország kivételével mindenhol csökkent. Ugyanakkor az építőipar egyre nagyobb arányú hozzáadott értéket termel Spanyolországban, Finnországban, Portugáliában és Görögországban, ahol a részesedés növekedése meghaladta az 1 százalékpontot, illetve a csatlakozó országok közül Lettországban, ahol megközelítette az 1 százalékpontot.
Írországban az ipar kimagasló arányban, 42 százalékban járul hozzá a bruttó hozzáadott értékhez. A szektor részesedése a többi uniós tagállamban nem haladja meg a 32 százalékot. A legcsekélyebb az ipar szerepe Luxemburgban (17,3 százalék), ahol már 1995-ben is a legalacsonyabb volt, azóta pedig majdnem 4 százalékponttal csökkent.
A csatlakozó országokban a cseh és szlovén ipar hozzájárulása a legmagasabb, 39,5, illetve 36 százalék, a ciprusi pedig a legalacsonyabb, 20 százalék. Magyarországon, Litvániában, Lengyelországban és Szlovákiában az ipar 31 százalékát adja a bruttó hozzáadott érték növekedésnek.
A mezőgazdaság részaránya a gazdaság növekedésében 1995 és 2001 között az uniós és a csatlakozó országokban is mérséklődött. Az EU-tagállamok közül a csökkenés Görögországban és Írországban volt a legjelentősebb: a görög arány 9,9 százalékról 7 százalékra, az ír 7,5 százalékról 3,5 százalékra esett. Németországban 1995-ben annyira alacsony volt a mezőgazdaság hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez, hogy a csökkenés gyakorlatilag elhanyagolható: 1,3-ról 1,2 százalékra. Az uniós agrártámogatások jelentős részét a francia termelők kapják, de a mezőgazdaság szerepe ott is csökkenőben van, már nem éri el a 3 százalékot sem.
A csatlakozó országok közül Máltán és Szlovéniában a legkisebb, 3 százalék körüli, míg a balti országokban a legnagyobb, 57 százalékos a mezőgazdaság jelentősége a nemzetgazdaságban. Magyarországon 2002-ben a bruttó hazai termék (GDP) 69,9 milliárd euró volt, volumene 3,3 százalékkal haladta meg az előző évit. A KSH adatai szerint a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 2002-ben éves szinten 4,3 százalékkal nőtt, az iparé 0,4 százalékkal emelkedett, míg a mezőgazdaságé 8,8 százalékkal csökkent.
Mezőgazdaság: az Eu-csatlakozás vesztese?
Az Európai Unió tagállamaiban és a csatlakozó országokban egyaránt a szolgáltatások jelentik a gazdaság legfontosabb szektorát és szerepük egyre nő a GDP termelésében, miközben a mezőgazdaság súlya egyre csökken.
