Minőség, mint a versenyelőny eszköze - 2. rész

4. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal

A szervezet és a beszállítói közti kölcsönösen előnyös kapcsolat fokozza a szervezet és a beszállítói értékteremtő képességét.

Az emberek vezetése, az emberek bevonása és a partnerség a beszállítókkal együttesen alkotja azt a teljes elkötelezettséget, ami nélkülözhetetlen sikertényező a teljes körű minőség megvalósításához.

5. Folyamatszemléletű megközelítés

A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha az ezt létrehozó erőforrásokat és tevékenységeket folyamatként irányítják. Az egy szervezeten belül alkalmazott folyamatok és az ilyen folyamatok közötti kölcsönhatások módszeres azonosítását és irányítás folyamatszemléletű megközelítésének nevezzük.

6. Rendszerszemlélet az irányításban

Az egymással összefüggő folyamatok rendszerének azonosítása, megértése és adott cél elérése érdekében való irányítása hozzájárul a szervezet hatásosságához és hatékonyságához. A rendszerszemlélet érvényesülésének és a szervezet szereplői közötti, a célok és módszerek tekintetében fennálló egyetértésnek szinergikus hatása van a szervezet eredményes működésére.

7. Tényeken alapuló döntéshozatal

A hatásos döntések az adatok és információk logikai és intuitív elemzésén alapulnak. A legjobb döntés elmulasztása nagy veszteségeket okozhat a szervezetnek, ezért növekedett meg az új szabványban a statisztikai módszerek és a korszerű értékelési eljárások szerepe.

8. Folyamatos továbbfejlesztés

A szervezet állandó célja, és azokra a tevékenységekre vonatkozik, amelyek célja a termékek tulajdonságainak és jellemzőinek tökéletesítése és/vagy az előállításukhoz használt folyamatok hatásosságának és hatékonyságának növelése.

A folyamatszemlélet, a rendszerszemlélet, a tényeken alapuló döntések és a folyamatos továbbfejlesztés bázisán valósítható meg a teljes körű minőségirányítás harmadik oszlopa: a folyamat-továbbfejlesztés.