Művészetek Völgye: business a tornácokon

Fesztivál a forrásokért

Hárshegyi is megerősítette, hogy a bevétel mellett alapvetően ismertséghez jutottak, már senki sem keresgéli a térképen a falvakat. A hírnevet jól kamatoztatták a pályázás során, így idén 50 millió forint jutott a köztér és a hajdani lóistálló kultúrházzá alakítására. A fejlesztéseket azonban nyertes pályázattal sem tudták volna megvalósítani, ha a Völgy nagy adakozója, Tolvaly Ferenc nem biztosítja a 10 millió forintos önerőt. Megjegyzendő, a TV2 egykori vezérigazgatójának köszönhető a kapolcsi kúria, a kovácsműhely-múzeum és az evangélikus templom felújítása is.

mfor.hu háttér Települési bevételek: munkadíj típusú bérleti díjból származó(ön-kormányzati épületek, terüle-tek használatáért fizetett összegek) szállásdíjak

Közösségi házra és iskolára szerzett pénzt pályázati úton a Veszprémet Tapolcával összekötő úttól távolabb eső Taliándörögd. Hoffner Tibor polgármester elismerte, sokat kapott a falu a fesztiváltól, melytől idén 4-5 millió forint bevételt remélnek. A fejlesztések sorában a legnagyobb horderejűnek a kohéziós alapból megvalósuló szennyvíz-beruházást tartja. A 7,8 milliárd forint összértékű projektből 3,8 milliárd érinti a Völgy településeit.

Arra a kérdésre, hogy a regionális szintű elbírálás a pályázás során hátrányt jelent-e a településeknek, a polgármesterek nemleges választ adtak. Legtöbbjük úgy vélte, a helyi szervek el tudják dönteni, mire van leginkább szükség. Egyikük szerint azonban jobban jártak volna, ha a Nyugat-Dunántúli Régióhoz tartoznának, mivel a terület sokkal inkább koncentrál a turizmusra.

mfor.hu háttér Érdekességek a Völgy életéből: 1984 - Márta István kihalt, romos parasztházat vásárol Kapolcson 1989 - az első hivatalos fesztivál 800 ezer forintból 2000 - a társaság pénze a fesztiválidő közepén elfogyott 2001 - magánszemélyektől kapott rövid lejáratú hitel megmenti a rendezvényt 2003 - ismét hitel menti meg a fesztivált, ezúttal a nagyvázsonyi Kiniszi Takarékszövetkezet jóvoltából

Mint ismert, Márta István fesztiváligazgató a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős minisztertől kért segítséget az esemény nehéz anyagi helyzetének megoldásában. A turisztikában idén bevezetett decentralizált pályázati rendszernek köszönhetően azonban Kolber Istvánnak sem hatása, sem jogköre nincsen a döntések befolyásolására. A fesztivál szervezői által benyújtott két pályázat közül az egyik esetében nem tettek eleget a hiánypótlási felszólításnak, így a támogatással járó pénztől is elestek. A másik révén azonban ötmillió forinthoz jutott a rendezvény.

A polgármesterek szerint alapvetően a gondolkodásmód változott az elmúlt tizenhét esztendőben. Korábban munkanélküliséggel és a falvak elöregedésével kellett számolni, ma ilyesmi nem fenyeget, a tendencia megfordult. Nem okoz gondot a völgymunkások toborzása, a vendégek elszállásolása, s megnőtt a helyi vállalkozók száma is.

Jelentős összeggel gyarapítja a családi kasszákat a szoba-, illetve udvarkiadás. Ugyan a szervezők hivatalosan nem szólhatnak bele az árakba, minden évben meghatároznak egy irányadó összeget, amitől a legtöbben nem is térnek el. Idén 2000 forintért kínálják az ágyakat egy éjszakára a helyiek, de 600 forintért a szénapadláson is elalhatunk. A porták, udvarok kiadásánál az mfor.hu információi szerint jóval nagyobb szélsőségeket lehet tapasztalni: a jó helyekért 600 - 700 ezer forintot is elkérhetnek egy hétre. Ilyenkor a területen azonban többen is osztoznak, hiszen kevés iparművész tudná kigazdálkodni a tetemes összeget. A kapualjak tarifája 50 - 60 ezer forint egy hétre, s külön díjat számol fel néhány bérbeadó a sátorhelyért és a mosakodásért is. Az árnyékosabb zsebkendőnyi területért 120 ezret is elkérnek a gazdák a kézművesektől.

A helyiek szerint az árak a kereslethez igazodnak, a képző-, ipar- és népművészek pedig hajlandók megfizetni a magasabb összeget a már jól bevált placcért. Az árusok nagy részét minden évben ugyanabban a kapualjban lehet megtalálni.