|
|
|
| Az alapkutatásból nem vonul ki az állam |
Napokon belül kész hazánk innovációs stratégiája - jelentette ki Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára a MISZ közgyűlésén. A tervezet részleteiről még a szakmabeliek sem tudnak sokat, mint mondták, csak előzetes változatokat kaptak a minisztériumtól.
Monszpart Zsolt, az Ericsson Magyarország Kft. vezérigazgató-helyettese ez alapján úgy tudja, hogy a jelenleg körülbelül egy százalékos GDP-részesedést a kormány 2010-re 1,4 százalékra, 2013-ra pedig 1,8 százalékra emelné. Egyed Géza államtitkár ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Monszpart Zsolt a "véglegeshez közeli" állapotban látta a dokumentumot.
Integráció és célorientáltság
Egyed Géza szerint az innováció nem működhet hatékony közfinanszírozás nélkül. "Az innovációs lánc legeleje az alapkutatás. Kizárt, hogy itt a kockázati tőke megjelenjen, mivel egyáltalán nem biztos, hogy ebben a fázisban megtérülnek a befektetések. Erről a területről nem vonulhat ki az állam, ezt a kormány is belátta" - mondta az államtitkár. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy az alapkutatás állami támogatása is csak a célorientáltság elvén működhet.
Az innováció folyamatának második eleme az alkalmazott kutatás, ahol az állami pénzek elosztásának egészen más szerepet kell betöltenie. Itt a mindenkori kormányzatnak a piaci szereplők és az alapkutatást végző tudományos központok egymásra találását kell ösztönöznie. A központi hivataloknak egyfajta indítómotorként szükséges működniük ebben a szakaszban - mondta Egyed Géza.
Jobban védenék a szellemi tulajdont
"A minisztérium egyik legfontosabb célja az innovációs intézmények integrációja" - tette hozzá az államtitkár. Ennek eredményeként egy háromszintű rendszer jönne létre. Az innováció csúcsszerve a gazdasági tárca lenne, amely a jogszabályalkotásért, a megfelelő stratégiák kidolgozásáért és az innovációbarát környezet alapfeltételeiért lenne felelős.
Ezzel párhuzamosan működne egy kormányzati innovációs ügynökség, amely a konkrét szolgáltatói és finanszírozási megoldásokat dolgozná ki a kutatóintézetek és a cégek részére. Az ügynökségi feladatokat a a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal látná el. A folyamatos társadalmi kontrollért a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács felelne, a pályázatokat pedig a Mag Zrt. gondozná - közölte az államtitkár.
Elmondta azt is, hogy erősíteni kell a szellemi tulajdon védelmét szabályozó törvényeket is, mert ebben az esetben az innováció regionális központjává is válhat Magyarország.
A cégek kérnek
Monszpart Zsolt - aki maga is részt vett a stratégia kidolgozásában - a kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok elvárásait mutatta be előadásában.
Az innovációban érdekelt nagyobb cégek leginkább a stabil, tervezhető gazdaságpolitika megvalósulását szeretnék elérni: a kiszámítható adó- és járulékrendszer szerintük felgyorsítaná az innovációs folyamatokat. A nagyvállalatok azt is el szeretnék érni, hogy naprakész információkat szerezhessenek a tudásközpontok munkájáról, valamint a tudományos folyamatok menedzsmentjére is legyen államilag kidolgozott módszer.
Monszpart Zsolt kiemelte, hogy a kis- és középvállalkozások eddig nagyon nehezen tudtak bekapcsolódni az innováció folyamatába. Helyzetüket a tőkehiány és a hitelhez jutás nehézségei rontották leginkább. Ezzel szinte egyenrangú problémát jelentenek a magyarországi pályázati rendszer hiányosságai: a számukra teljesíthetetlen garanciakövetelések, valamint a bürokrácia túlburjánzása.
Egyed Géza szakállamtitkár a kkv-kat érintő felvetésekre reagálva elmondta, hogy a 2007-es pályázatokban a kutatás-fejlesztési célú projektekhez nem kell tőkegaranciát felmutatnia a cégeknek. Az innovációs lánc későbbi fázisaiban felmerülő feladatok elvégzésére pályázó vállalkozások ilyen típusú terheit több mint felére csökentették.
Pakucs János, az Innovációs Szövetség leköszönő elnöke kifejtette: a szövetség megkerülhetetlen innovációs szakmai szervezetté fejlődött az elmúlt tizenhat évben. Utalt arra, hogy a MISZ-t 16 éve 30 kutató intézet, innovatív vállalat hozta létre. Jelenleg 280 közvetlen tag, csatlakozott szövetségen keresztül pedig 300 intézmény kapcsolódik szövetségükhöz. Véleménye szerint a szövetség mindig az adott kormány partnere tudott lenni. A szövetség sikerei között említette a Magyar Innovációs Nagydíj pályázati rendszer működtetését, az ifjúsági és tudományos versenyt, valamint a szellemi termékbörzét.
Szegedről érkezik az új elnök
A tisztújító közgyűlésen elfogadták a szövetség alapszabályának módosítását. Ennek lényege, hogy az elnökség mellett létrehozzák a választmányt, megszüntetik a főtitkári posztot és helyette általános elnökhelyettesi funkció lesz. Jóváhagyták a tiszteletbeli elnöki poszt létrehozását is.
A MISZ elnökének Szabó Gábor akadémikust, a Szegedi Tudományegyetem tanárát, általános elnök-helyettesnek pedig Monszpart Zsoltot, az Ericsson Magyarország Kft. vezérigazgató-helyettesét választották. A MISZ tiszteletbeli elnöke Pakucs János lett.
L. Nagy Gábor
Kapcsolódó anyagok:
Több kell egy kézfogásnál a magyar zseniknek
A magyarok esete a forgóajtóval és az innovációval
Keddig lehet pályázni az Innovációs Nagydíjra
