A vesztes pályázatok beadói gyakran hiába szeretnék megtudni, mi áll az elutasítás hátterében, nem tudnak egyetértésre jutni a hivatalokkal a pályázatuk ügyében. Szakértők szerint e téren is fontos lenne az átlátható szabályozás. Így nem fordulhatna elő, hogy ugyanannak a pályázatírónak két ugyanolyan pályázata közül az egyik nyer, a másikat pedig elutasítják.
Az operatív programoknál az elutasított pályázó panasszal élhet az irányító hatóság vezetője felé, észrevételeit pedig panaszkezelési eljárás keretében vizsgálják ki. A pályázónak joga van betekinteni a bíráló bizottság emlékeztetőjébe, megismerni az elutasítás okait, kijavítani és újra beadni a pályázatát. A lényeg az, hogy ezt nagyon gyorsan tegye, mielőtt még az adott pályázati források kimerülnének.
Az agrár- és vidékfejlesztési operatív programnál (avop) a pályázó a döntés ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nyújthat be kifogást, erről a miniszter 30 napon belül dönt, utána további jogorvoslatnak helye nincs. Ezután a pályázó polgári per keretében kérheti az eljárás szabályszerűségének felülvizsgálatát. A humánerőforrás-fejlesztés operatív programnál (hefop) az értesítő levél kiküldésétől számított 30 napon belül az elutasított pályázó írásban eljárásrendi panasszal fordulhat az irányító hatóság vezetőjéhez, aki saját hatáskörben nyolc napon belül elbírálja a kérelmét.
A Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) szerint szakmai okból elutasított pályázatról született döntés megváltoztatására eddig nem került sor, ugyanakkor jogosultsági hiba miatt elutasított pályázatok újraelbírálására már akadt példa. Egyelőre bíróság sem hozott jogerős ítéletet EU-pályázati döntés(ek) ügyében, kialakult bírói gyakorlat csak más (privatizációs, versenyeztetési) pályázaton való részvételhez kötött eljárások esetén van, írja a Világgazdaság.
Nem ajánlott pereskednie a vesztes pályázónak
Az illetékesek szerint, ha a pályázó nem ért egyet a döntéssel vagy az eljárással, kizárólag panasszal élhet. A legjobb megoldás a pályázat gyors kijavítása és újbóli beadása lehet, a polgári pereskedés egyelőre nem célravezető, írja a Világgazdaság.
