A Német Nemzeti Bank most közzétett elemzése szerint nemzetközi szinten kizárólag a lengyel tőkepiac amely európai léptékkel számottevő, ám ennek szerepe is marginális a nagy pénzügyi központokhoz viszonyítva. A csatlakozó államok - a három balti ország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Magyarország és Szlovénia - tőzsdei részvényeinek piaci összértéke csupán két százaléka a teljes európai piacnak a maga hatvanötmilliárd eurós értékével.
Mint a Bundesbank elemzése megállapítja nem csupán a keleti- és nyugat-európai tőzsdék részvénypiacai közt vannak jelentős különbségek, hanem a tagjelölt országokon belül is. Ezt a bank szakemberei a rendszerváltozás utáni gazdaságpolitikával és privatizációs stratégiával indokolják.
A Bundesbank szerint a hitelpiac és a kötvénykibocsátás sem mérhető európai léptékkel. Az államkölcsönöknek említésre méltó piaca csak Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon van. Ezeknek a kötvényeknek a többi piac számára szolgáló irányadó szerepe elvész. Ezért van az, hogy szegényesek a vállalati kölcsönök piacai. Csupán a külföldi fizetőeszközökre szóló kölcsönök száma és mennyisége növekszik folyamatosan Kelet-Európában. A kelet-európai részvénypiacokon hiányzó likviditás a valutaunióba való belépésig aligha változik majd.
A Bundesbank kedvezően értékelte, hogy a kelet-európai EU-csatlakozó országok gyorsan magánkézbe adták bankjaikat, amelyekben kiemelt helyen szerepelnek a külföldi résztulajdonosok.
Nem versenyképes a csatlakozók tőkepiaca
A Bundesbank szerint az Európai Unióba belépő nyolc kelet-európai ország értékpapír-piaca még nem versenyképes a nyugat-európai vetélytársakkal, mert nem forog náluk elegendő mennyiségű részvény és kötvény.
