A "milyen formában értékeljünk" megválasztásakor ugyancsak jelenlegi fejlettségünk, és az ebből következő információigény a döntő.
Értékelhetünk
- témakörönként,
-
- rész-témakörönként,
-
- kérdésenként.
Szóba jöhet
- többfokozatú értékelőskála
-
- százalékos értékelés
-
- szöveges értékelés, erősségek - gyengeségek listázása
-
- "útkereső" kártya
-
- RADAR-elven alapuló pontozás (a minőségi díjak értékelésekor használt módszer)
"Milyen gyakran végezzünk önértékelést?" Minthogy a módszert általában átfogó áttekintésre használják, (bár a szervezet részeire és folyamataira önállóan is alkalmazható), s az alkalmazott eszközrendszertől függően jelentős erőforrásokat is igényelhet, 2-5 éves gyakoriság szokott szóba jönni.
4. Önértékelés és stratégiaalkotás
A stratégia fő feladata, hogy meghatározza azt az utat, melyen járva egy adott időszakban legeredményesebben tudjuk küldetésünket beteljesíteni úgy, hogy azzal együtt jövőképünkhöz is közelebb kerüljünk.
A vezetés számára a stratégiaalkotás a külső és belső helyzet állandó elemzésén alapuló, folyamatos feladat. A rendszeresen végrehajtott önértékelés árnyalt képet ad belső helyzetünkről, legfontosabb külső kapcsolatainkról és azok eredményességéről. Kiérlelt, kidolgozott módszereket alkalmazva (NMD modell, RADAR-elv), lehetőségünk nyílik a legkiválóbbakkal történő szint-összehasonlításra.
Mindezek a vezetés számára nélkülözhetetlen bemenő információkat szolgáltatnak a sikeres stratégiaalkotáshoz.
Egyre strukturáltabb módszerek alkalmazása az önértékelésben egyre konkrétabb beavatkozási pontok meghatározását teszik lehetővé egy stratégiailag meghatározott időszakon belül is.
Az önértékelés a jó tervezés előkészítésén kívül a végrehajtási szakasz sikerére is kihat. Erősíti a csapatszellemet, segít a "közös nyelv" kialakításában, ezáltal fejleszti a szervezeti kultúrát. Munkatársaink számára az értékelésben betöltött aktív, felelősségteljes szerep jelentős motiváló hatással bír az önértékelésből következő feladatok megoldásában is.
