Az ISO 9001 kérdőív olyan önértékelési eszköz, amelynek alkalmazásával egy szervezet munkatársai az ISO 9001:2000 szabvány előírásai által vezérelten elvégezhetik szervezetük kritikai értékelését. Az önértékelés természetesen kevésbé szigorú és kevésbé részletezett, mint a szervezet olyan értékelése, amelyet kívülről irányítanak professzionális értékelők. Mindamellett sokkal költségtakarékosabb, és lehetővé teszi az alkalmazottak szervezettel szembeni észrevételeinek feltárását.
A kérdőív az ISO 9001:2000 szabvány felépítését követve 4 kritériumos struktúrát használ egy szervezet azon főbb vonásainak beazonosítására, amelyek minden szervezeti elemzés esetében kívánatosak. A szabvány leírásnak az 5., a 6., a 7., és a 8. pontjai foglalkoznak általában s konkréten a szervezetek működésével. Ennek megfelelően, igazodva a szabvány szerkezetéhez a kérdőívünk nem 1., 2. 3. 4 pontokból, hanem 5. 6., stb. főbb kritériumokból áll, vagyis nem az 1., hanem az 5. ponttal kezdődik a leírás és maga a kérdőív. Minden egyes kritérium, alkritériumokra oszlik, amelyek pontosabban beazonosítják és rákérdeznek azokra a főbb problémákra, amelyeket figyelembe kell venni a szervezetnél.
A főbb kritériumok a következők:
6. Gazdálkodás az erőforrásokkal
7. A termék (szolgáltatás) előállítása
8. Mérés, elemzés és fejlesztés.
A Vezetőség felelősségi köre kritérium (5.) például, az alábbi alkritériumokból áll:
- A vezetőség elkötelezettsége
-
- Vevőközpontúság
-
- Minőségpolitika
-
- Tervezés
-
- Felelősségi kör, hatáskör, kommunikáció
-
- Vezetőségi átvizsgálás
Minden alkritérium egy-egy "kérdésben" (témakörben) van kifejtve, amellyel kapcsolatban a véleményünket az 5 válaszlehetőség közül választva az egyikre klikkelve (mindig egyet az ötből) fejezhetjük ki. Az önértékelés során adott ötfokozatú válaszskála a kérdőíven belül mindig ugyanaz lesz:
2. Reagáló megközelítések (Problémán vagy megelőzésen alapuló megközelítés, csak kevés adat áll rendelkezésre a minőségfejlesztési eredményekről)
3. Stabil, meghatározott rendszerszemlélet (Módszeres, folyamatalapú megközelítés, a módszeres fejlesztés kezdeti szakasza; megvannak a céloknak való megfelelés adatai és a fejlesztés trendjei kialakultak)
4. Hangsúlyt kap a folyamatos fejlesztés (fejlesztési folyamat működik; jók az eredmények és a fejlesztés trendjei tartósak)
5. A teljesítés a legjobb a maga kategóriájában (Szilárdan integrált fejlesztési folyamat; szint-összehasonlítás (benchmarking) eredményei igazolják a kiválóságot a kategóriában)
