[ajanlo=278][igazitas=left/]A települések egy része valószínűleg úgy határozza meg fejlesztési céljait, hogy előbb utánajár, milyen feladatokhoz lehet pénzt szerezni, és ahhoz mekkora önrészre volna szükség. E mentalitás előzménye, hogy a kilencvenes évek eleje óta működő címzett és céltámogatási rendszer eleve meghatározta a kereteket. Támogatás például közműfejlesztésekre, egészségügyi, közoktatási és közművelődési intézmények építésére vagy korszerűsítésére volt - nagyjából máig ezek a lehetőségek. Szakértők szerint országos programokat nem is lehetne másként meghirdetni, vagyis nincs mód a pályázati feltételek "egyéniesítésére".
A központosított források egy részét tavaly decentralizálták, így a néhány tízmilliárd forint felhasználásáról már a területfejlesztési tanácsok dönthetnek. Egy-egy megyében azonban csupán néhány százmillió áll rendelkezésre, így ebből a helyhatóságok azokat a viszonylag kisebb, legfeljebb tízmilliós nagyságrendű felújítási munkákat végezhetik el. Kérdés persze, hogy - immár uniós tagországként - változtathatunk-e ezen a gyakorlaton. Magyarország ugyanis a társfinanszírozás keretében csak olyan támogatásokat nyújthat, amelyek összhangban vannak az EU céljaival. A helyhatóságok azonban így még messzebb kerülhetnek attól, hogy maguk mondják meg, mire van szükségük, derül ki a Népszabadság cikkéből.
Pályázatokhoz igazított fejlesztési célok
Az önkormányzatok 2007-től évente akár ezermilliárdos fejlesztési forrásra számíthatnak, ám a pénzhez többnyire csak akkor jutnak hozzá, ha az unió céljaival összhangban lévő programokkal állnak elő, írja a Népszabadság.
