A kisebbik koalíciós partner, az SZDSZ legfőbb ígérete az adóterhek jelentős csökkentése volt, éppen ezért még őt is "meglepte" a kormány múlt heti döntése, amelynek során drasztikus adóteher-emelést jelentett be 2004. január elsejétől.
A bejelentett változások révén az idén várható alig több mint 21 százalékos átlagos szja-terhelés jövőre több mint 2 százalékponttal emelkedik.
A legnagyobb érvágást bizonyára az jelenti majd, hogy az adósávok tavaly elfogadott csökkentését visszavonják, vagyis az adótáblát nem valorizálják, s az a várhatóan 5 százalék közeli infláció ellenére nem változik.
A magánnyugdíjpénztárakhoz kapcsolódó adókedvezmény megszüntetése önmagában több mint 91 milliárd forinttal javítja a költségvetés pozícióját. Ez annyit jelent, hogy akinek idén az egyéni járulékfizetés felső határán lesz az éves jövedelme (ez havi 325 000 forint), annak jövőre a kedvezmény megszüntetése miatt havonta csaknem 6000 forinttal csökken a nettó fizetése (ha más feltételeket változatlannak tekintünk). Hasonló esetben havi 130 ezer forintos bruttó jövedelemnél is több mint 2200 forint a nettó jövedelem csökkenése. Ráadásul ehhez jön még a bruttó kereset után fizetendő új adófajta, az ápolásbiztosítási járulék, amely a bruttó jövedelem 1 százalékát viszi majd el.
A lakáshitelt felvevők számára jelent érzékeny veszteséget a lakáshitelhez kapcsolódó éves szinten 240 ezer forintos adókedvezmény megszüntetése. Mindez a PM számításai szerint 35 milliárd forinttal javítja a költségvetés helyzetét. Ezt a kedvezményt maximálisan havi 50 ezer forintos törlesztőrészlettel és havi 150 ezer forintos bruttó keresettel is ki lehet(ett) használni.
A befektetőket érinti kellemetlenül a befektetési adóhitel megszüntetése, amelyet idén utoljára lehet majd igénybe venni, s legkésőbb 2007-ig vissza kell fizetni. Ez a kedvezmény érinti a legkevesebb magánszemélyt, ám igen rossz üzenet a tőkepiac szereplőinek.
Az adószakértők számításai szerint ahhoz, hogy az adóterhek növekedésének kedvezőtlen hatásai miatt a magánszemélyek reálkeresete ne csökkenjen jövőre, legalább 9-10 százalékos bruttókereset-növekedésre lenne szükség. A romló gazdasági-piaci körülmények mellett azonban kérdéses, hogy a vállalkozói szféra ilyen mértékű bérköltség-növekedést ki tud-e gazdálkodni. Nem is beszélve az áfatörvényben tervezett szigorításokra, amelyek ugyancsak nehezítik a vállalkozók helyzetét is.
Rekordmértékű adóteher-emelés
A gazdaság fellendítése, a beruházási támogatások növelése és az állami szféra takarékos gazdálkodása helyett a kormány adóteher-emeléssel igyekszik jövőre a költségvetés hiányát mérsékelni. Mindez - ha megvalósul - a rendszerváltás óta soha nem látott tehernövekedést jelent mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára.
