A könnyítés fontos lehetőséghez, és egyben versenytársaikkal szembeni potenciális előnyhöz juttatja a standardokat alkalmazó KKV-kat, köztük a tőkebevonásban gondolkodó feltörekvő középvállalatokat - vagyis a 2-22 milliárd forint éves árbevételű, döntően hazai cégeket, mondta Bodor Kornél, a Deloitte Feltörekvő Középvállalatok Csoportjának vezetője.
Ennek oka, hogy a nemzetközi standardokon - így a KKV IFRS-en - alapuló beszámolók alkalmasak a transzparens működés bemutatására, ami a következő években várhatóan egyre szélesebb körben válik a finanszírozó bankok általános elvárásává. A nemzetközi standardok megkönnyítik ugyanakkor a cégek teljesítményének összehasonlítását akár a régiós mezőnyben is, a standardok alkalmazása kedvező üzenetet hordoz tehát a régióban partnereket kereső potenciális szakmai, vagy pénzügyi befektetők irányába.
A világméretű gazdasági válság kapcsán a cégeknek tudatában kell lenniük annak, hogy várhatóan sem a finanszírozás bőségében, sem pedig a finanszírozás feltételeként meghatározott követelményrendszerek terén nem térnek vissza a másfél évvel ezelőtti állapotok – legalábbis belátható időn belül nem. A vállalkozás teljesítményének objektív megjelenítése, illetve a működés átláthatóságának garantálása ma fontosabb követelmény, mint valaha, főként a válság kirobbanása előtt jó növekedési kilátásokkal rendelkező közepes vállalatok esetében.
Binder Szilvia, a Deloitte Számviteli tanácsadás üzletágának vezetője úgy véli, a KKV IFRS teljes mértékben az eddigi IFRS-ekre épülő, ám önálló standard, amelyet a standard hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekre (KKV-k) történő alkalmazhatóság érdekében egyszerűsített a szabályalkotó. Az IFRS standardokban megengedett, egyes számviteli kezelési módokat, a KKV-k számára nem releváns témákat, illetve közzétételi előírásokat figyelmen kívül hagyó, a megjelenítési és értékelési követelményeket leegyszerűsítő KKV IFRS-ben a teljes IFRS-ben meghatározottakkal összehasonlítva több mint 90 százalékkal csökken a társaságokra alkalmazandó számviteli követelmények mértéke, miközben nem sérül a transzparencia.
Az egyszerűsített standard több, a középvállalatok szempontjából irreleváns területet nem tárgyal, például az egy részvényre jutó eredményt (EPS), az évközi pénzügyi beszámoló-készítést, a szegmensjelentéseket, a biztosítást (mivel biztosítási szerződéseket kötő gazdálkodó szervezetek nem jogosultak a KKV IFRS alkalmazására), sem pedig az értékesítési célú eszközök területét.
A KKV IFRS-t a nemzetközi szabályalkotó olyan, nyilvános felelősséggel (public accountability) egyébként nem rendelkező gazdálkodó szervezetek számára készítette, amelyek kötelesek az általános célú pénzügyi kimutatásaikat külső felhasználók részére nyilvánosan közzétenni – vagy legalábbis választhatják ezt a lehetőséget. A gazdálkodó szervezeteknek alapvetően akkor van nyilvános felelősségük, ha kötelezettség- és tőke-instrumentumaikkal nyilvánosan kereskednek, illetve ha pénzintézetekről vagy más olyan gazdálkodó szervezetekről van szó, amelyek fő üzleti tevékenységük keretében az ügyfeleik által rájuk bízott pénzforrásokat kezelik. Az IFRS szabályrendszer összességét alkalmazó konszolidált cégcsoport leányvállalata saját pénzügyi kimutatásai elkészítésekor is csak akkor alkalmazhatja a KKV IFRS-t, ha nincs nyilvános felelőssége.
A standardban a szabályalkotó egymás után ismerteti a különböző területeket, így a KKV IFRS mintegy felhasználóbarát kézikönyvként funkcionál a középvállalatok pénzügyi kimutatásainak készítői és használói részére. A KKV IFRS és a "teljes" IFRS szabályrendszer különálló számviteli szabályozások. A KKV IFRS alkalmazására jogosult gazdálkodó szervezeteknek, valamint azon cégeknek, amelyek az alkalmazása mellett döntenek, azt teljes egészében alkalmazniuk kell, vagyis nem "vegyíthetik" a KKV IFRS és a többi IFRS szabályait.
A KKV IFRS elszámolási és értékelésre vonatkozó egyszerűsítései közül a pénzügyi instrumentumok esetén alkalmazandó legfontosabb könnyítések, hogy a meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi instrumentumok értékelése bekerülési értéken, vagy amortizált bekerülési értéken történik. A többi esetben a megjelenítés valós értéken történik az eredményben. Így elkerülhetők a pénzügyi instrumentumok négy kategóriába való csoportosításának problémái. A standardban egyszerűsödnek, és a KKV-k jellegéhez igazodnak továbbá a fedezeti elszámolásra vonatkozó előírások, beleértve a részletes számításokat is – emelte ki Binder Szilvia.
