Hopp Ferenc színre lép
Calderoniéknak látszólag nem lehetett okuk panaszra. Ám a házaspár mégsem volt felhőtlenül boldog: nem volt fiúgyermekük, kinek vállalkozásukat örökségül átadhatták volna. S ekkor, mintegy váratlan szerencseként szinte szó szerint ölükbe pottyant Franz Hopp, azaz ahogy mi ismerjük, Hopp Ferenc, a későbbi neves világutazó.
Hopp Ferenc 1860-ban lett teljes jogú társa az alapítónak. Kitűnő üzletember volt, ki az elsők között honosította meg hazánkban a fotótechnikát. A frissen elkészült képeket pedig a kirakatba helyezte el, így keltve újabb reklámot az "ördögmasinának".
Az új társ, mikor úgy érezte, jól fut a szekér, kivásárolta Calderonit, s az üzlet vezetését rábízta kollégáira. A férfi a biztos megélhetéssel a háta mögött elindult külföldre, s néhány esztendő leforgása alatt világraszóló gyűjteményt halmozott fel. Halála után, végrendelete értelmében ebből alakították meg a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeumot.
Fontos megjegyezni, a firma 1872-ben külön üzletet létesített a tanszerosztálynak. Megbízást adtak asztalosoknak, ácsoknak és műszerészeknek, hogy külföldi minták alapján készítsenek taneszközöket. A bolt kezdetben nem ment: Calderoni már ott tartott, felszámolja az egészet, ám Hopp Ferenc jó érzékkel nem ment bele a roló lehúzásába. Igaza lett: 1890-re ők lettek a legnagyobb szállítók.
A két cég útjai - papíron - 1909-ben váltak szét. Az előbb említett részleg történetének az 1947-es államosítás, míg az optikai boltnak egy 1944-es bombatalálat vetett véget. Így fejeződött be a Monarchia egyik legjelentősebb vállalatának története.
Lázin Miklós András
