Az élelmiszerbotrány azután került reflektorfénybe, hogy egy gelsenkircheni nagyüzemben hatvan tonna gyanús állagú húst foglaltak le. A nagykereskedő ellen - mint a legutóbbi húsbotrányban is -, az a gyanú merült fel, hogy a szokásosnál valami miatt hosszabban tárolt húst átcímkézték és friss áruként adták tovább. A nagyüzem 39 éves vezetője pénteken visszautasította a vádat, mondván: fogalma sem volt, hogy a hús élvezhetetlen.
Nem ez az első eset, amely az utóbbi hónapokban borzolta a kedélyeket. Mint arról az mfor.hu is beszámolt egy bajor cég emberi fogyasztásra alkalmas eledellé átminősített vágóhídi hulladékokat adott el Svájcba, Olaszországba, Franciaországba, Ausztriába, Lengyelországba, Magyarországra és Litvániába. A Stern magazin beszámolója szerint az elmúlt két évben 1700 tonna, az EU-szabályok értelmében emberi fogyasztásra alkalmatlan disznóbőr és szárnyas-csontok kerülhettek el különböző európai országokba húsfeldolgozókhoz és zselatin előállítókhoz. A vizsgálatok megállapították, hogy Magyarországon nem került forgalomba a bajorországi vágóhídi hulladékot tartalmazó húskészítmény.
A most napvilágra került ügyben ötven üzem és hűtőraktár nem mindegyike "tettes", közülük számosat a becsapott "áldozatok" között tartanak nyilván. Gert Lindemann államtitkár szerint nincs arra utaló jel, hogy a tartományokban hálózatok működnének, inkább úgymond egyedi esetek halmozódásáról van szó. Az államtitkár azt is kizárta, hogy a romlott hús forgalmazása miatt veszélyben forogna az emberek egészsége.
A húsbotrány során legutóbb a Köln melletti Troisdorf egyik üzemének vezetőjét vették átmenetileg őrizetbe. Ő beismerte, hogy üzemében 200 kilogramm lejárt szavatosságú kolbászárut új szavatossági határidővel láttak el. A hatóságok egy tonna húst foglaltak le Troisdorfban.
