[ajanlo=297][igazitas=left/]Az összes mezőgazdasági terület mintegy 2,2 százalékán (130 ezer hektár) folyik ma Magyarországon ökológiai művelés, ami vízválasztónak számít a nemzetközi tapasztalatok szerint. E szint fölött kezd érdekessé válni a tőke számára a biogazdálkodás, véli Roszik Péter a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezető igazgatója. A szektor éves teljesítményét 15-20 milliárd forintra taksálják, ami igen biztató, s többszöröse a hasonló lélekszámú Csehországénak és Portugáliáénak. Az ökológiai gazdálkodást folytatók, valamint az ágazatban működő feldolgozók és kiskereskedők száma is igen magas.
Gondot jelent, hogy a hazai termelés több mint 80 százalékát a külpiacok szívják fel. A hazai bioélelmiszer-fogyasztás maximum 6-7 milliárd forint lehet, s jelentős a külpiaci függés. A legnagyobb veszélyt ebben az ágazatban is Kína jelenti, mely az utóbbi években 30 százalékkal növelte biotermelését, bioexportja pedig 50 százalékkal emelkedett. Veszélyesek a magyar termelőkre az ukrán, román és kazahsztán konkurensek is.
Kiút lehet a magasabb feldolgozottsági szint, mivel a hazai termékekben kevés a hozzáadott érték, alig van innováció. Ehhez azonban tőkére lenne szükség. Nem segít a következetlen állami támogatáspolitika sem. A kizáró okok sokszor versenyképes terméket előállító cégeket is távol tartanak az állami forrásoktól.
Hiányos az állami kontroll. Július óta ugyan be kell jelentkezniük a termelőknek és a gazdálkodóknak az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás rendszerébe, ezt azonban senki sem kéri számon. A Világgazdaság értesülései szerint a kereskedelem lobbiba is kezdett a regisztrációs kötelezettség feloldására. Ez pedig azt eredményezheti, hogy tovább nő a kiskereskedelemben az álbiotermékek aránya, olvasható a Világgazdaságban.
Menedzsment Fórum
Veszélyt jelent Kína a hazai bioágazatra
Gyenge belső kereslet és tőkehiány jellemzi a hazai bioélelmiszer-szektort. Az élesedő külpiaci versenyben Kína, Románia és Ukrajna is fenyegeti a hazai biogazdákat, írja a Világgazdaság.
