3p

„A jövőt nem megjósolni, hanem megcsinálni kell” – ez a Gábor Dénestől származó idézet hangzott el legtöbbször a szintén róla elnevezett díj idei átadásán. Az átadón beszédet mondott az akadémia elnöke is.

A Novofer alapítvány által alapított Gábor Dénes Díj a széles értelemben vett magyarországi innovációs folyamatban eredményesen tevékenykedő szakemberek elismerését tűzte ki céljául. A díjat 1989-ben hozta létre az alapítvány, 1990 óta évente heten kaphatják meg az elismerést. Az innovációs cég által életre hívott alapítvány kiosztja az úgynevezett Nemzetközi Gábor Dénes Díjakat is, amelyet akár külföldi szakemberek is megkaphatnak.

Idén a Gábor Dénes díjat heten, a nemzetközi díjat pedig ketten kapták meg. Hazai elismerésben részesült többek között Bogsch Erik a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója az innovatív gyógyszergyártás területén elért eredményeiért, és Dr. Kertész Zoltán a szegedi Gabonakutató Kht. Munkatársa a búzanemesítési kutatásaiért. Díjat kapott még Dr. Petis Mihály a Bátorcoop szövetkezet elnöke, a Nyírbátor környéki biogáz-projektek sikeres levezényléséért. (A díjazottak teljes névsorát lásd keretes írásunkban.)

"Siker akkor születik, amikor kiváló elmék máshogy kezdenek gondolkodni a létező problémákról" - mondta Kóka János gazdasági miniszter az elismerések átadásakor. A miniszter szerint a két mezőgazdasági témában dolgozó szakember díjazása is mutatja, hogy a sokak által problémásnak tartott agrárterületen is lehet eredményeket elérni innovatív gondolkodással.

"Csak az innovációra alkalmas társadalmak lehetnek versenyképesek" - jelentette ki Vizy E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az anyagi tőke ma már nem a nyersanyagot keresi, hanem a szürkeállományt, mert a globális gazdaságban azok a termékek képviselik a legnagyobb értéket, amelyekben a hozzáadott szellemi tőke aránya a legnagyobb - tette hozzá.

Forgótőke kell a pályázatokhoz

Vizy E. Szilveszter szerint Magyarország nem innovációbarát, mert a magyar GDP alig egy százalékát fordítjuk innovációra, ráadásul azt sem a magáncégek adják a tudománynak, hanem a költségvetés. Az akadémia elnöke úgy véli, hogy az egyetemeket is úgy kellene átalakítani, hogy a kutató tevékenység ne tűnjön el az intézményekből.

Vizy E. Szilveszter kifejtette, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv második ütemének alapján Magyarország évente 40-50 milliárd Eurót igényelhet az Európai Uniótól, ahhoz azonban, hogy ezt a pénzt valóban hasznos célok érdekében lehessen elkölteni, szükséges az állam segítsége is. Az akadémikus szerint a kormánynak forgótőkét kell biztosítania az egyetemek és az innovatív kis- és középvállalkozások számára, mivel az uniós források csak utófinanszírozásos formában érkeznek az országba, azaz akkor, amikor már megvalósultak a programok.

Vizy E. Szilveszter utalt arra, hogy nemrég már tárgyaltak is a gazdasági miniszterrel a feladatokról, de részletekben még nem állapodtak meg, csak abban, hogy az akadémia és a kormányzat célja közös.

Az akadémia elnökének beszédét végighallgatta Kóka János is, aki azonban nyilvánosan nem reagált arra, de kezet fogott Vizy E. Szilveszterrel.

L. Nagy Gábor

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!